Gadó Gábor: Más lapokkal
Orbán Viktor áprilisban, az ajkai kórházban tett látogatásakor tudtunkra adta, hogy várhatóan május 3-án tetőzik a járvány, és ezt követően a korlátozó szabályok fokozatosan enyhíthetők lesznek. Bár a jelzett napon az előre bejelentett „tetőzés” elmaradt, már napokkal korábban kiderült, hogy a gazdasági élet újraindításának feltételei, ha másképpen is, de teljesültek: az ország fölkészült a „legrosszabb forgatókönyv” bekövetkezése esetén szükséges rendszabályok alkalmazására.
A védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV.30.) Korm. rendelet viszont úgy jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a kormány sem tagadta, nem rendelkezik megbízható adatokkal a koronavírussal megfertőződött személyek számáról. Erről, éppúgy, mint a járvány pontos területi megoszlásáról, a kormányfő is csak a napokban indult országos szűrővizsgálat-sorozat, a tudományos megalapozottságú tömeges tesztelés befejezését követően juthat hitelt érdemlő információhoz. A miniszterelnök május 1-jén reggel mégis „kellő büszkeséggel” arról tájékoztatta a közszolgálati rádió hallgatóit, hogy Magyarország „(…) az első csatát megnyerte”, amennyiben „időt nyertünk, és az egészségügy is felkészült”. Egy tapasztalatlan politikus az ő helyében valószínűleg lemondott volna: elvégre nem maradhat következmények nélkül, ha egy kormány úgy módosít a polgárok élete szempontjából sorsdöntő előírásokon, hogy a döntések mögül hiányoznak a megfelelően bizonyított vagy – legyünk szerényebbek – a kellően valószínűsített tények.
Karsai László: Kijárási tilalom 1944-ben Budapesten
Magyarországon az 1938-tól sorozatban meghozott 21 diszkriminatív törvény és több száz kormány- és minisztériumi rendelet izraeliták, illetve a törvények által zsidóvá „visszaminősített” emberek százezreit degradálta másodrendű állampolgárrá, szegényítette el és tette tönkre. A zsidók totális jogfosztása és kirablása hivatalosan 1944. március 29-én vette kezdetét. A Horthy Miklós kormányzó által kinevezett náci kollaboráns kormány Sztójay Döme miniszterelnök vezetésével ezen a napon már több súlyosan jogfosztó rendeletet adott ki. Az új igazságügy-miniszter, Antal István próbált ugyan akadékoskodni, és megjegyezte, hogy az előző kormányok alatt a fontosabb rendeleteket „előzetes hozzájárulás végett be kellett mutatni a Kormányzó Úr Őfőméltóságának”. Sztójay sietett a kormány tagjait megnyugtatni: „A Kormányzó Úr Őfőméltósága az összes zsidórendeletekre vonatkozólag szabad kezet adott az ő vezetése alatt álló kormánynak, és ezek tekintetében nem akar befolyást gyakorolni.”
A kormányzó ezzel szabad kezet adott az általa is jól ismert (és kinevezett) olyan szélsőjobboldali antiszemitáknak, mint a miniszterelnöknek vagy a belügyi államtitkároknak, régi, szegedi vitézeinek: a „zsidófaló” Endre Lászlónak és Baky Lászlónak.
Marosán György: Ez már az apokalipszis?
2020 küszöbén megszaporodtak az apokalipszisjóslatok. Ami leginkább meghökkentő, hogy Szent János intésére, a végítéletszerű, mindent elpusztító katasztrófa eljöveteléről, már a többnyire visszafogott tudósok is figyelmeztetnek. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász – évindító cikkének címe: Apocalypse becomes the New Normal – így ír:
válságokkal teli korszak jön, és mindez a szemünk előtt történik.
Néhány hónapja sokan még túlzónak vélték volna a „világvége” életérzés terjedését, ám a koronavírus-járvány ma mintha azt üzenné: feltűnt az apokalipszis egyik lovasa. Jó volna megbizonyosodni: vajon az emberiséget fenyegető katasztrófa pusztán vélekedés, vagy tudományosan megalapozott tények utalnak erre.
Mellár Tamás: Parlamenti színes 12.
Még most is a fülembe csengenek Orbán Viktor szavai, amelyeket a felhatalmazási törvényről szóló rövid parlamenti vitában mondott: bízzanak bennem, nem fogok visszaélni a hatalommal. De még hármat sem kukorékolt a kakas, amikor már megszegte fogadalmát, és az első adandó alkalommal titkosította a Budapest–Belgrád vasútépítési beruházás adatait, visszavásárolta Mészáros Lőrinctől a Mátrai Erőművet, állami ingatlanokat adott át ingyen Schmidt Máriának, költségvetési forrásokat vont el az önkormányzatoktól, és még hosszan lehetne sorolni azokat az intézkedéseket, amelyeknek semmi közük a járványvédelemhez, de annál inkább a saját politikai és gazdasági hatalmának megerősítéséhez.
Váradi András: Vírusdosszié 3.
Személyes emlékem akkor „ugrott elő” a memóriámból, amikor első ízben láttam a „törzs” sajtótájékoztatóját; egy orvos (Müller Cecília) és két egyenruhás katona. Richard Feynman, aki nemcsak a huszadik század egyik legnagyobb fizikusa volt (amikor meghalt Einstein, az a mondás járta, hogy mostantól Feynman a világ legokosabb embere), hanem nagyon izgalmas, memoárszerű könyvet is írt, magyarul: Tréfál, Feynman úr? Részt vett az atombomba kidolgozására létrehozott Manhattan-projektben, és így gyakran került kapcsolatba magas rangú katonákkal. Megfigyelte – és tulajdonképpen némileg respektálta –, hogy
Váncsa István: Mint a tengeri uborkáé
A magyar gyerekek több mint felét a társadalom legszegényebb harminc százaléka neveli, írta tavaly ősszel az Index.hu a Civil jelentés a gyerekesélyekről 2014–2017 című tanulmánykötetre támaszkodva. Eszerint tehát pár éven belül felnő az az ifjú sereg, amelyiknek jóformán nem is lesznek igényei, vagyis kormányzó urunk földi mennyországába hézagmentesen belepasszol. Már csak azért is, mert egyéb lehetősége nemigen akad. Ha viszont a túlélés illegális módszereivel próbálkozna, akkor válik majd világossá, mily előrelátó volt kormányzó urunk, amikor új, modern mobil börtönök létrehozására harmincmilliárdot félrerakott. Más kérdés, hogy a helyzet néhol már most is az éhséglázadás határát súrolja.
Evvel úgy-ahogy megbirkózik, de hogy enni sincs mit, az kedélyromboló. Az éhes ember ingerült, kérdőre vonja az első olyan hatalmasságot, akit el tud érni, vagyis a falu polgármesterét. Rá mostanában ugyancsak nehéz időszak köszönt. Kenyeret nem tud adni, pénzt még annyira se, tanácsot pláne nem. Országunk első számú, sőt voltaképp egyetlen társadalomszervező elve abban áll, hogy aki nem dolgozik, ne is egyék. Az éhezők csakugyan nem dolgoznak, ugyanis az alkalmi munkákat, amelyek révén egyik naptól a másikig kihúzták valahogy, a járvány miatt elvesztették. Kormányunk a föntebb jelzett társadalomszervező elvnek megfelelően jár el, vagyis akkor se segít, ha az ég leszakad.
Szponzorált tartalom
A cikk az Élet és Irodalom támogatásával készült.
