A Gazdasági Versenyhivatal 2016. április 11-én szokatlanul nagyszabású akciót hajtott végre. Az akkoriban kiadott közlemény szerint előzetes bejelentés nélkül, egyidejűleg csaptak le 21 kórházieszköz-beszállító cégre. A házkutatás-sorozat egy uniós forrásból finanszírozott állami beszerzés miatt indult. A kórházakban országszerte közel 46 milliárd forint összértékben cseréltek le CT- és MR-berendezéseket, drága diagnosztikai képalkotó kórházi eszközöket 231 különböző pályázaton. A vizsgálat a VMD Zrt.-re is kiterjedt, amelynek akkor még ön volt a vezetője. Ott volt, amikor kiszálltak a cég központjába a GVH emberei?
Igen, ott voltam. Éppen indultam egy megbeszélésre az irodából, amikor jöttek. Visszakísértem őket.
Szabályszerű házkutatás volt? Mit vittek el a GVH munkatársai?
A GVH-nak nincs olyan nagy apparátusa, nem is egyszerre mentek ki mind a 21 vizsgált céghez. Volt, ahova csak másnap értek oda. A VMD Zrt. mindenesetre benne volt az első körben. A hatóság embereivel együttműködtünk, minden anyagot átadtunk, amit kértek. Többek között a telefonomat és a laptopomat is. A lakásomon nem jártak, így házkutatásnak azért nem nevezném a történteket.
A GVH nyilvános dokumentumaiban viszont az szerepel, hogy nemcsak a cégeket, hanem egy magánlakást is átkutattak.
Az lehet, de az én lakásomon nem jártak a hatóság emberei.
Ettől függetlenül már 2016 áprilisában világos lehetett, hogy a GVH a KEOP-os pályázatok előkészületei kapcsán azt állítja: kartell szervezésével gyanúsítható a cége és személy szerint ön is?
Nem egészen, sokkal homályosabban indult az egész eljárás. A GVH munkatársai által kért iratok mélyebb merítésűek voltak, és egy szóval sem tájékoztattak a cégnél folyó vizsgálat során, hogy nevesítve lennék az ügyben. Ez már csak a távozásukkor derült ki, amikor az előzetes ismertető iratot a kezembe adták. Ezután úgy telt el több mint két év, hogy a hatóság részéről senki nem keresett. Csak azután hívtak be, hogy már megjelent a GVH-eljárásról szóló első nagyobb cikk.
2018 elején írt a 444.hu az elhúzódó nyomozásról, akkor lett először komoly ügy belőle a nyilvánosságban. Az újság egy GVH-s végzés alapján azt állította, a hatóság szerint két cégvezető gyanúsítható azzal, hogy megszervezték a gyártók és a beszállítók között, hogy senki ne versenyezzen senkivel, mert így magasabb árat lehet elérni a pályázaton. Harmat Sándort és önt emelték ki név szerint. Együttműködtek az ipari kémkedéséért elítélt Harmattal?
Nem. És ugyanezt állapította meg a GVH is, közel négyéves vizsgálódás után.
Akkor hogyan került a GVH látóterébe?
Ebben és egy másik ügyben vizsgálódott a GVH egy versenytársunknál. A cégvezető úgy próbált kimenekülni a helyzetből, hogy vádalkut ajánlott a hatóságnak. Mentességéért cserébe elmondta, hogyan csaltak a multicégekkel a pályázatokon, és az összes pletykát és szóbeszédet, amit csak hallott a piacon. Nem tudom, mi motiválta. Lehetséges, hogy az üzleti érdekeit sértettük, és ezért kevert az ügybe, de az is elképzelhető – ismerve a családom politikai kötődését –, hogy a nevemmel akarta hitelesebbé tenni a történetét.
Tudja, hogy ki keverte gyanúba a hatóságnál?
Az elmúlt években elég sok információ kiderült arról, kinek milyen szerepe volt a pályázatokban és az eljárásban, ezért, igen, tudok róla. Az ügyvédeimmel fontolgatjuk, hogy hamis vádért pert indítsunk. De nem ez a személy volt az egyetlen, aki megpróbált alkut kötni. A történet úgy kezdődött, hogy az előző uniós ciklus 2015-ös lezárása előtt az addig fel nem használt uniós pénzek egy részét a magyar egészségügy képalkotó diagnosztikai eszközállományának modernizációjára csoportosította át a kormányzat. Ezzel egy olyan hatalmas forrás nyílt meg Magyarországon, amelyhez nem csak itthon, de egész Európában sem volt elegendő eszköz a gyártók raktáraiban. Az, hogy erről az óriási üzletről ki tudhatott meg előre információkat, ki kezdte el szervezni a piaci szereplőket, ez az ügy legfontosabb kérdése. Nagy világcégek és disztribútoraik voltak részesei a kartellnek, az egyik multi volt a főszervező. Közöttük akadt olyan cég is, amelyik hónapokkal korábban tudhatott a készülő közbeszerzésekről – legalábbis a GVH irataiból ezek derültek ki a számunkra.
Melyik multiról van szó?
Én nem nevezhetem meg a céget. De ez benne van a vizsgálat irataiban.
A VMD-nek is voltak információi a készülő óriás bizniszről?
Nem, és ezt a GVH-eljárás végén kiadott 140 oldalas ügyirat is egyértelműen megállapítja. Mint ahogyan az is szerepel az iratokban, hogy a kartellező cégek közötti megbeszélések egy része arról szólt, hogy a piac többi szereplőjét, közöttük az általam vezetett céget miként lehet kiszorítani a pályázatokból.
Ha valaki veszi a fáradságot, és végigböngészi a közbeszerzések eredményét, akkor jól látható, hogy nyolc cég vitte el a pályázatok 63 százalékát, és az első időszakban csak az egymással beismerten kartellező cégek nyertek. Ez a sorozat egészen addig tartott, amíg ki nem merültek a nagy gyártók készletei. Csak ezt követően tudtak a kisebb cégek is labdába rúgni. Az uniós költségvetési ciklus zárása miatt ugyanis extra rövid határidővel, 2015. december 31-ig le kellett szállítani és üzembe helyezni a beszerzett eszközöket.
Az elmondása alapján csoda, hogy csupán egyetlen cégvezető ment be a GVH-hoz árulkodni.
Nyilván ez a tudás akkor még így nem állt rendelkezésre. A mai ismeretekhez kellett a GVH által lefolytatott eljárás, a beismerő vallomások, és az elmúlt években végzett ügyvédi munka. Akkor, amikor a kiírások megjelentek, egyedül az összejátszó cégvezetők érthették, hogy pontosan mi is zajlik. A piacon érdekelt nagyjából harminc cég el volt foglalva azzal, hogy eredményes pályázatot adjon be a tendereken. Sokszor megtörtént, hogy mire kiderítettük, melyik gyártó gépei felelnek meg egy-egy tenderkiírásnak, akkor már hiába mentünk a márkaképviselethez, közölték, hogy megvan a szállítójuk. A GVH többek között azért is büntetett bizonyos gyártókat, mert kizárólag egy-egy kijelölt cégnek adtak árut, ezek aztán berohangáltak a kórházakba, hogy ők azok, akik szállítani tudják a kiírásnak megfelelő eszközt.
Ez úgy hangzik, mintha valami olyasmi működött volna az egészségügyben, mint az informatikai piacon a Microsoft által létrehozott LAR-partneri rendszer.
Pontosan, ez az egészségügy Microsoft-botránya. A forgatókönyv sok szempontból hasonló. Miután a tőkeerős nemzetközi nagyvállalatok egyezséget kötnek a hatósággal, és a költségvetésükhöz képest egy jelképes pénzbüntetés kifizetése után mentességet vásárolnak maguknak, elegánsan távoznak a kasszától. A kis helyi cégeken pedig örök életükben rajta marad a stigma, ami ellehetetleníti a további részvételüket ezekben az iparágakban. Ez egy jól bevett, más területeken és országokban is súlyos problémákat okozó piacbefolyásolási gyakorlattá vált.
A GVH nemrég lezárta a nyomozást. Az eljáró versenytanács szerint kilenc cég tanúsított jogellenes magatartást, korlátozta a versenyt, felosztotta a tendereket, és rekordnagyságú büntetést szabott ki: hét cégnek kell összesen több mint 1,6 milliárd forintos versenyfelügyeleti bírságot befizetnie. A VMD Zrt.-t viszont felmentették.
A GVH két év helyett három év nyolc hónapig vizsgálódott, tehát nem lehet azzal vádolni őket, hogy nem végeztek alapos munkát. Több százmilliós büntetést kapott három nagy multinacionális vállalat és egy sor másik cég. 11 társaságot viszont tisztáztak, tehát nem csak engem és a volt cégemet mentették fel.
Mégis, amíg a jogsértéseket elkövető cégek névvel szerepelnek a GVH végzésében, a korábban szervezőként azonosított személyek neveit kitakarták. Ezt az eljárás lezárásáról szóló cikkek úgy értékelték, hogy eltüntették az igazi felelősöket.
Ez egy felháborító csúsztatás, és akkor nagyon finoman fogalmaztam! Van ugyanis az ügynek egy nem nyilvános összefoglalója is, amit a vizsgálat által érintett cégek kaptak. Abból nem távolították el a neveket és a személyes adatokat. A részletesebb dokumentumból egyértelműen kiderül, hogy semmilyen közöm nem volt a kartellhez, belekevertek az ügybe. Ebben az anyagban a GVH egyértelműen megnevezi azt a magánszemélyt is, aki a cégek közötti koordinátori szerepet betöltötte. Ugyanakkor még a GVH oldalán nyilvánosan elérhető anyag is egyértelműen tisztázza a személyemet, hiszen mint a VMD akkori vezérigazgatóját beazonosít, és mentesít a vádak alól. Felháborító, hogy ezek után néhányan a tényeket utólag is meghazudtolva úgy próbálják beállítani a történteket, mintha mégis közöm lett volna az egészhez.
A sajtóban is felmerült Harmat Sándor volt a koordinátor? Nála volt a házkutatás is?
Kis utánajárással a nyilvánosan elérhető anyagokból logikai alapon is beazonosítható a magánszemély. Jogi okokból én nem nevezhetem meg. A tényleges felelősök most már ismertek, így a következő lépés a nyomozóhatóságok dolga.
A GVH nem erőltette meg magát, hogy közérthető nyilatkozatot tegyen közzé a vizsgálata eredményéről, de legegyértelműbb bizonyíték, hogy kik húztak hasznot a pályázatokból. Az ön volt cégének a pályázat évében a korábbi 2 milliárdos éves forgalmi szintről az ötszörösére ugrott a bevétele.
A GVH által vizsgált KEOP-projektek 231 pályázatán az általam vezetett cég 12 alkalommal nyert, amelyből mindösszesen 1,4 milliárd forintos árbevételünk volt. A VMD bevételnövekedésének jó része tehát más pályázatokból és tevékenységből származott. Az uniós ciklus zárása miatt a piacon megjelenő többletforrások azt eredményezték, hogy a normál feltételek között működő cégek is átlagosan 3–6 szorosára növelték árbevételüket. Ha az újságok megnézték volna a kartellben érintett fő nyertesek számait, akkor kiderült volna, hogy egyeseknél hússzorosra emelkedett a bevétel, korábban egyáltalán nem szállító, ismeretlen cégek milliárdokat hasítottak ki a piacból. Hozzájuk képest nekünk egyáltalán nem volt kiugró az árbevétel- és eredménynövekedésünk.
A cég politikai beágyazottsága sem számított? Homolya Róbert felesége résztulajdonos a cégben, márpedig Homolya jelenleg a MÁV elnök-vezérigazgatója, de előtte közlekedéspolitikai államtitkár és az EU-s források elosztásáért felelős Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyettese is volt.
Ha jól emlékszem 2012-ig dolgozott a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél, ezek a pályázatok három évvel később folytak. Homolya Róbert felesége pedig a KEOP-pályázatok lefutását követő évben szerzett közvetett tulajdont a cégben. Semmi közük ehhez az ügyhöz.
Épp a GVH-razzia idején váltott az egészségügyről egy HM-cégre. Volt szőnyegszél az ügy miatt?
Nem, és nem az történt, amit sejtetni próbáltak, hogy a GVH megjelenése napján gyorsan lemondtam, és elmenekültem a HM EI Zrt. igazgatótanácsába. Ellenkezőleg, 2016 januárjában kértek fel a megbízatásra és indult el az átvilágításom. A GVH-énál sokkal mélyebb vizsgálat úgy ítélte meg, hogy nincs a személyemmel kapcsolatos kockázat. Az új megbízatásom emellett összeférhetetlen volt a VMD-vel, ezért le kellett mondanom a társaságban betöltött igazgatói posztomról. Az állami tulajdonú Széchenyi Tőkebefektetési Alap akkor már tulajdonos volt a VMD-ben, ezért a folyamatot már hónapokkal korábban meg kellett indítani, végig kellett futtatni a tulajdonosi testületen. Az, hogy pont azon a napon indult a vizsgálat, amikor alá kellett volna írnom a lemondásom a VMD éléről, nem lehetett véletlen. Ennyire nem vagyok naiv, de nem akarok összeesküvés-elméletekkel terhelni senkit.
Pedig jó összeesküvés-elmélet lenne, hiszen pont akkor jött ki az összefoglaló és elevenedett fel a kartellügy, amikor egy, az eddigieknél még komolyabb hadiipari megbízatást kapott. Az eddigi haderőfejlesztési kormánybiztosság mellé most egy Védelmi Ügynökséget is kapott. Itt lesznek közbeszerezések?
Nem én futtatom le a közbeszerzéseket, én az állam nevében a tulajdonosi jogok gyakorlója vagyok. Az ügynökség egy önálló entitás a maga igazgatóságával, felügyelőbizottságával, minimálisan 60-80 munkatárssal. Ez egy átláthatóan gazdálkodó szervezet, amelynek létrehozásával a kormány stratégiai célja, hogy a magyar hadiipari beszerzések könnyebben tervezhetők, olcsóbbak és összehangoltak legyenek az egyes szervezetek között. Többek között annak érdekében, hogy a fegyveres testületek olyan fegyverrendszereket szerezzenek be, amelyek egymással kompatibilisek, és amelyekhez a hazai hadiipar is hozzá tud tenni fejlesztéseket.
Kiemelt kép: Mohos Márton / 24.hu
