Havonta 139,5 millió forintot, vagyis évente 1 milliárd 674 millió forintot fizet járadékként az állam az olimpiai érmes sportolók edzőinek – derül ki a 24.hu által kikért dokumentumból. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának adatai szerint
- a legtöbbet a tizenöt ötkarikás érem, köztük öt arany megszületésében segédkező Fábiánné Rozsnyói Katalin kasszírozza: a legendás kajakedző csaknem 3,9 millió forintot (évi 46,8 milliót) kap hét versenyező után.
- Havonta 2,97 millió (évi 35,64 millió) forinttal gazdagodik Feczer Viktor, aki a vívó Krajnyák Zsuzsa és Dani Gyöngyi paralimpiai érmeinek soránál közreműködött, illetve edzette Jurák Andreát is.
- Harmadik a sorban Petrov Anatolij, aki havi 2,4 milliót (évi 28,8 milliót) kap a paraúszó Pásztory Dóra és Sors Tamás sikereinek köszönhetően.
A hasonló összeget keresők érdemi vagyont halmozhatnak fel a járadékból, hiszen az edzők – a sporttörvény szerint– akkortól kapják a járadékot, mint olimpiai érmes felkészítettjeik, és életük végéig jár nekik a juttatás. (Ha viszont még nincsenek 45 évesek, annak betöltéséig várniuk kell az első utalásra.)
A juttatás alapvetően az olimpiai érmesek jutalmazásához igazodik. Ennek szellemisége azon alapszik: a sportolók évtizedeket tesznek fel arra, hogy az ötkarikás játékokon kimagasló eredményt érjenek el, emiatt kevesebb esélyük van tanulni, alternatív karriert építeni, miközben pályafutásuk viszonylag rövid. Ezért az állam életük végéig szóló járadékkal ismeri el erőfeszítéseiket, haláluk után pedig özvegyük is jogosult a pénzre. A világsiker elérésében játszott kimagasló szerepet jutalmazza az állam azzal, hogy az edzőkre is kiterjesztette az olimpiai járadékot, noha esetükben nem lehet arról beszélni, hogy rövid pályafutás alatt kell összeszedniük az „életrevalót”, hiszen évtizedeken át lehetnek újabb és újabb tanítványaik.
Az edzői járadékot az olimpikonoknak osztott összeg alapján kalkulálják. A bajnokok az előző évi bruttó átlagkeresetnek megfelelő pénzt kapnak, azaz az idén 329 900 forintot. Az ezüstérmeseknek ennek a hetven, a bronzérmeseknek az ötven százaléka jár. Az edzői járadék eredetileg az érmes juttatásának a fele volt, ám az idén fideszes képviselők módosító javaslatokat nyújtottak be a törvényhez, amivel a sportolókéval megegyező szintre emelték a trénerek jövedelmét.
A járadékban részesedők sorában ugyanakkor meglepő neveket találtuk, miután megérkezett az Emmitől közadatigényléssel kikért lista.
- Hosszú Katinka riói érmei után például a nagyapja, Bakos László jut pénzhez: havi 1,2 milliót keres ezzel.
- A hatszoros olimpiai érmes Cseh László révén jelenlegi mestere, Plagányi Zsolt (230 930 forint) mellett a korábbi trénerét, Turi Györgyöt segítő Güttler Károly (692 790), Túri felesége, a nevelőedzősködő Turi-Varga Zsuzsanna (164 950), illetve apja, Cseh László is (164 950) gyarapodik. Maga Turi György viszont, aki másfél évtizedig edzette a versenyezőt, nem: ő csupán Kovács Ágnes sydney-i aranya után kap 330 ezer forintot.
Megkerestük az úszókat, miként alakult úgy, hogy a rokonaiknak is jut pénz. A háromszoros olimpiai bajnok Hosszú Katinka azt felelte:
Egyrészről nagyon egyszerű, mert nagypapám megérdemli: elindított az utamon és az egyetlen magyar edzőm, aki mindvégig hitt bennem, hogy olimpiai bajnok leszek. Másrészről a volt férjem nem magyar állampolgár, ezért nem kaphatja.
A sportoló tehát magyarázatot adott arra is, miként fordulhat elő, hogy nem a Rióban mellette edzősködő Shane Tusup a járadék kedvezményezettje – a törvény valóban csak magyar állampolgárok díjazását teszi lehetővé. Hosszú egyébként a lapunknak márciusban adott interjúban még azt mondta, senki nem kap utána olimpiai járadékot, az „ahogy van, elúszik.” A törvény változásáról szóló felvetésünk viszont elgondolkodtatta, és választása a pályáján elindító nagyapára esett. (Szóba jöhetett volna Pass Ferenc is, akinél Hosszú egészen addig úszott, amíg Amerikába nem ment egyetemre – a tréner egyébként Vereckei Zsolt paraúszó után kap 660 ezres járadékot.)
Cseh László azzal indokolta édesapja kiválasztását, hogy ő is válogatott úszó volt, a kezdetekben szerepet vállalt a képzésében, és még mostanság is besegít 2-3 hetekre az edzéseken.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó, Kiss Gergely az apósát Valkay Ferencet jelölte meg, aki így havi 330 ezer forinthoz jut. A pólós érdeklődésünkre elmondta, a 2008-as olimpiai siker után azért felesége apját nevezte meg, mert a pekingi játékok előtti két éve sem klub-, sem válogatott szinten nem sikerült olyan jól, mint a korábbiak. A jelentős vízilabdaedzői tapasztalattal fölvértezett após – aki lányaiból Európa-, illetve világbajnok játékost nevelt – külön foglalkozott vele, ráadásul 19 éves korától tanácsokkal is segítette. Peking előtt közösen elemezték a meccseket, a vízilabdázó játékát, ezért írta be végül őt.
Megkerestük az 1984-es Barátság Versenyen aranyérmes Szombathelyi Tamást is. Ezt a versengést azért ismeri el olimpiaként az állam, mert a sportolóktól az állampárti vezetés elvette az esélyt az ötkarikás sikerre azzal, hogy bojkottot hirdetett a Los Angeles-i nyári játékokra. Az olimpia helyett rendezték meg a távol maradóknak a Barátság Versenyt, amelyet megnyert a magyar öttusacsapat. Ennek a tagja volt Szombathelyi, akinek sikeréből Deák Ferenc profitál. Miután úgy tudjuk, Deák sosem volt Szombathelyi trénere, megkerestük a korábbi sportolót, aki így fogalmazott:
Amikor az Újpesti Dózsa versenyzője voltam, ő az edzői stáb tagja volt.
Az eset aligha egyedi, miként a rokoni választások sem érnek véget az említett példákkal, hiszen például Egerszegi Krisztina nővére, Egerszegi Klára is kap havi fél millió forintot húga 1996-os sikereinek köszönhetően. Erről az ötszörös bajnok azt mondta a 24.hu-nak: „A nővérem az atlantai olimpia idején már edzősködött a Spartacusban, a szárazföldi edzést ő tartotta nekem egész évben, így tevékeny részese volt a felkészítésemnek.”
A sikereket nemcsak Egerszegi edzőjeként, de később szövetségi kapitányként is halmozó Kiss László tanítványa három barcelonai aranyérme és Güttler Károly szöuli ezüstje után összesen 1 millió 220 ezer forinthoz jut. Egerszegi első, 1988-as érmei után (egy arany, egy ezüst) pedig Kiss Miklós részesül járadékban, a legenda négyévesen nála kezdett el úszni.
A jogszabályok alapján ma már semmi akadálya az ehhez hasonló jelöléseknek. A törvény szövege szerint az olimpiai érmes legalább harminc nappal a verseny előtt javaslatot juttat el a MOB-hoz, illetve a sportági szövetséghez, amelyben rögzíti javasolt kedvezményezettje nevét, aki – ha a sportolót korábban legalább három évig felkészítette – akár nevelőedző is lehet, nem csak az aktuális tréner. (A korábbi szabályozás alapján az edző nyújthatott be kérelmet a juttatás megállapítására, az érmes aláírásával.) Nem teljesen világos azonban a jogszabály elfogadása előtt megrendezett olimpiák érmesei után járó díjazás mikéntje, hiszen 2004 előtt nem készülhettek el a fent említett sportolói javaslatok. A sporttörvény ilyen esetekre feltételként a szövetséggel kötött munkaszerződést említ, valamint azt, hogy az érmest az edző a versenyt megelőzően közvetlenül, legalább egy évig folyamatosan felkészítette vagy a felkészítésben közreműködött. Ennek azonban gyanúnk szerint nem minden járadékos felel meg.
Ami viszont biztos: a paralimpián és a siketek világjátékán elért eredményeket is egyenértékűnek tekinti az állam az olimpiai sikerekkel. Ennek köszönhetően Gábor Antal Áron havonta 1,1 millió forintot, Zalka László 1 millió 385 ezer forintot kap, miután tanítványaik sikerrel szerepeltek a siketlimpia vízilabdatornáján, amelyen öt-hat válogatott vett részt, és amelynek 2017-es kiírásában már nem szerepelt a póló.
Ez azért is említésre méltó, mert a férfi vízilabda-válogatottat három olimpiai aranyéremig vezető Kemény Dénes ennél kevesebbet, 988 ezer forintot kap a sydney-i, athéni és pekingi csapatsiker után. Mint ahogyan a Rióban három aranyérmet szerző kajakos Kozák Danuta edzője, Somogyi Béla is ennyit vehet fel havonta az egyesben, párosban és a négyes tagjaként is győző versenyzője után. Ők ketten zárják a legjobban díjazott edzők húszas listáját, miközben olyan trénerek előzik meg őket, akiknek a nevét talán nem mindenki tudja álmából felkeltve is.
További érdekesség, hogy a magyar sport első téli olimpiai aranyát szállító rövidpályás gyorskorcsolyaváltó nem kerül sokba az adófizetőknek, a négy versenyező közül jelenleg mindössze Knoch Viktor után kapja a 329 ezer forintos járadékot edzője, Bánhidi Ákos.
Az összes, járadékban részesülő edző (és versenyzőik) nevét, valamint a nekik járó összeget egy .pdf-fájlban itt nézhetik meg.
Kiemelt kép: Marjai János és Bielik István /24.hu
