A Népszavának az ismert szociológus azt mondja, sokáig azért nem adott interjút, mert értelmetlennek tartotta, esélyt sem látott a változásra, amit elhozott az önkormányzati választás. Ladányi János szerint az ellenzék győzelmének már vannak mélyreható következményei. Olyan politikusok kerültek pozíciókba, akik máshogy beszélnek, mint a fideszesek, Ha egymás után hallgatjuk Orbán Viktort és Karácsony Gergelyt, olyan mintha nem egy országból érkeztek volna.
Orbán állandóan a múltat szeretné visszahozni, Karácsony Gergely – több ellenzéki polgármesterhez hasonlóan – olyan problémákról beszél, amelyek valóban fontosak a társadalomnak, és amelyekről a politikai elit eddig alig ejtett szót.
A szolidaritás, a szegények ügyének felkarolása nem népszerű téma, nem lehet velük szavazókat szerezni, a kormány pedig mindent be is vet azok ellen, akik a rászorultakkal törődnek. Ladányi János továbbra is reális veszélynek tart egy „új Trianont”, egy cigány autonóm terület kialakulását. Erről már tíz éve is beszélt, azóta világszerte megerősödtek az etnonacionalista irányzatok, Magyarországon pedig egyre több a gettósodó térség, ahol
a romákon kívül a nem cigányok is nagyon nagy szegénységben élnek. (…) Ha látványos különbségek vannak egy országon belül, az törvényszerűen magában hordozza a veszélyét annak, hogy a jobb módban élők szeretnének megszabadulni a szegényektől. Ezzel párhuzamosan a hátrányos helyzetű térségekben könnyen kialakulhat egy olyan politikai erő, amely azt mondja: »ha idáig nem kellettünk nektek, akkor megmutatjuk, hogy egyedül is boldogulunk«. Koszovó elszakadása jó példa erre.
A szociológus emlékeztet rá, napjainkra a mélyszegénység – ami tartós munkanélküliséggel, nincstelenséggel, kilátástalansággal, kirekesztettséggel jár – állandósult, átöröklődik.
A társadalomból tartósan kihullott csoportok felzárkóztatására nincsenek sikeres programok, mindegyik elbukott, beleértve azt is, amelynek ő volt az egyik elindítója Csenyétén. A helyzetet azért nem tartja reménytelennek, mert az EU a súlyos egyenlőtlenségek mérséklésében érdekelt.
Szerinte nem genetikailag kódolt a magyarok „önpusztítása”, az önsorsrontó habitust társadalmi minták alapján régóta tanuljuk. A „nemzethalál” víziója, a harc ellene máig meghatározó eleme a jobboldali közbeszédnek, de a nemzeti habitus meg is változhat, ezért fontos az önkormányzati választás, az új politikai alternatíva, amely még gyenge lábakon áll, de lehetőséget kínál rá, hogy szakítsunk az önsorsrontó mentalitással.
Kiemelt kép: MTI/Koszticsák Szilárd
