Közélet

A magyarok az átlagosnál kevésbé lelkesek, ha átképzésükről van szó

A világszintű hajlandóságtól alacsonyabb, 56 százalék azon magyarok aránya, akik átképeznék magukat azért, hogy megbirkózzanak a globalizáció és a technológiai változások munkavégzésre gyakorolt hatásával - derül ki egy, az MTI-hez eljuttatott globális felmérésből, amelyben 12 400 magyar vett részt.

A Boston Consulting Group (BCG), és az állásportálokat tömörítő nemzetközi szervezet, a The Network – amelynek Magyarországon a Profession.hu a tagja -, 197 ország 366 ezer dolgozójának megkérdezésével készített felmérése szerint világszinten az emberek 67 százaléka lenne hajlandó átképezni magát, készség fejlesztésére pedig jelentős erőfeszítéseket 65 százalékuk tesz, ezzel szemben a magyarok 57 százaléka fordít jelentős időt tanulásra.

A jogi, műszaki-technológiai, valamint a tudományos kutatás területén dolgozók kevésbé, míg a digitalizáció, a kereskedelem, a termelés területén dolgozók, valamint a fizikai munkát végzők nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy átképezzék magukat egy másik foglalkozásra. A felmérés szerint a 30 év alattiak és a magasan képzettek az átlagnál több időt töltenek a munkájukkal kapcsolatos tanulással.

Magyarországon a válaszadók 54 százaléka gondolja úgy, hogy a globalizációnak hatása lesz az állására, szemben a globális 45 százalékos átlaggal, míg a technológiai változások hatását majdnem ugyanannyian, közel 50 százalékuk becsüli fontosnak.

A magyarok szerint a globalizáció a legnagyobb mértékben olyan szektorokra lesz hatással, mint például a digitalizáció és automatizálás, az IT és a technológia, valamint marketing, hirdetés és kommunikáció, a legkevésbé pedig az egészségügyet, a jogot és a szociális munkát befolyásolja majd.

Kiemelt kép: iStock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik