Magyarországon belül főként Bács-Kiskun, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyében jellemző a csapvíz arzénszennyezettsége. Számos településen bár milliárdokat költöttek ivóvízminőség-javító beruházásokra, még mindig rákkeltő anyagot tartalmazó víz folyik a csapokból — írta meg a G7.
A lap hozzáteszi: Magyarországon nincs a vízben annyi arzén, hogy rögtön meghaljunk tőle, arra viszont évtizedes távlatban elegendő, hogy növelje néhány ráktípus (bőr-, hólyag-, tüdő- és veserák) kialakulásának kockázatát, a várandós anyákra és a fejlődésben lévő idegrendszerre pedig komoly veszélyt jelent. Az Országos Közegészségügyi Intézet összefoglalója szerint az említett megyék ivóvizének 2003-as átlagos arzénkoncentrációja által okozott halálozási kockázat hasonló mértékű, mint a közlekedési baleseteké, valamint a nagyvárosi légszennyezettségé. Az ÁNTSZ adatai szerint 2013-ban csak a magyarországi vízszolgáltatás nem egész 84 százaléka minősült megfelelőnek az arzéntartalom szempontjából, addig 2017-ben már a 95 százaléka, mindez annak köszönhető, hogy az Európai Unió támogatja a mentesítő beruházásokat. A hvg.hu korábbi összegzése szerint a 2007 és 2013 közötti uniós finanszírozási ciklusban 100 milliárd forintot költöttek erre a célra, és 192 projektet zártak le.
A probléma azonban nem szűnt meg teljesen: a G7 összevetette azokat településeket, ahol a KSH adatai szerint a megengedettnél magasabb az arzénkoncentráció azokkal a teleülésekkel, ahol EU-s milliárdokból finanszíroztak ivóvízminőség-javító programokat. Eszerint
A 70 települést érintő 33 projekt teljes összege közel 44 milliárd forint volt, ám ebből számos olyan helyen is javították a vízminőséget, amely nem szerepel már az arzénos listán, azaz a beruházás sikeres volt ebből a szempontból. 17 milliárd forintba kerülő fejlesztés után fordul elő még mindig, hogy határértéket elérő vagy meghaladó arzéntartalmú víz folyik a csapból.
A G7 térképre tette mind a 85 érintett települést, feltüntetve a lakosság számát, az arzéntartalom tavalyi legmagasabb, valamint a több mérés alapján kialakult, 2018-as középértékét, továbbá, hogy volt-e helyben vízminőség-javító beruházás.
Kiemelt kép: Sóki Tamás/MTI
