Közélet

Minden negyedik magyar 15 éves nem képes egyszerű olvasási, matematikai és természettudományi feladatok megoldására

Az Európai Bizottság csütörtökön tette közzé az oktatás és képzés fejlődését elemző, 2019-es adatokat rögzítő Oktatási és Képzési Figyelőjét.

A Magyarországról szóló országjelentésben többek közt az szerepel, hogy a koragyermekkori nevelésben és oktatásban részt vevő gyermekek számának növekedésével párhuzamosan az ezen a területen dolgozó pedagógusok képzettségi szintje is emelkedett.

A jelentésben szereplő statisztikák közül talán a leginkább elkeserítőek az alábbi ábrán látható számok:

Mindez annak fényében még lehangolóbb, hogy az egyes értékek 2009-ben még így alakultak:

Azaz mint látható, a magyarországi arányok elképesztő mértékben romlottak kilenc év leforgása alatt, miközben az EU-s átlag szinte alig változott.

A tanárok munkával való elégedettsége viszont az uniós átlag alatt marad, illetve a jelentés felhívja a figyelmet arra, hogy hazánkban

egyre nagyobb a tanárhiány, különösen a szegényebb régiókban és bizonyos tantárgyak esetében.

A jelentésben kiemelték, hogy Magyarországon idősödik a pedagógusállomány: 2017-ben 41 százalék volt az 50 év feletti tanárok aránya, míg a 30 év alattiaké csak 6 százalék.

Megjegyezték továbbá, hogy ugyan a tanárképzésre jelentkezők száma az elmúlt években nőtt, de magas a lemorzsolódók aránya és a diplomát szerzőknek kevesebb mint fele helyezkedik el a szakmájában.

A hiány jelenleg a szegényebb, hátrányos helyzetű térségekben, a természettudományos tárgyakban és az idegen nyelvek területén, valamint a szakképzésben a legégetőbb. 

Kitértek arra is, hogy 2001 és 2006 között az alapfokú oktatásban 5 százalékról 15,8 százalékrara, a felső középfokú oktatásban pedig 10,4 százalékról 22,8 százalékra emelkedett az egyházi iskolák aránya.

Ugyanakkor bizonyos iskolákban egyre több a hátrányos helyzetű és roma diák: a 2008. évi 10 százalékról 15 százalékra nőtt 2017-re azon általános iskolák aránya, ahol a tanulók 50 százaléka vagy annál több roma származású.

A jelentésben megjegyezték, hogy továbbra is magas a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon, főképp a hátrányos helyzetű térségekben és a szakképzésben.

2018-ban a korai iskolaelhagyók elmúlt években megnövekedett aránya 12,5 százalék maradt, miközben az uniós átlagérték csökkent.

Az országjelentésben szó esik a magyar idegennyelv-oktatásról is: mint írták, a középiskolákban tanult idegen nyelvek száma elmarad az uniós átlagtól: a középfokú oktatásban a diákok 49 százaléka tanul kettő vagy annál több idegen nyelvet, míg az uniós átlag 59 százalék.

Szó esik a 9. és 11. évfolyamos diákokat érintő kéthetes külföldi nyelvtanfolyamkról is, azonban a jelentésben aláhúzzák, hogy

a nyelvi tanulmányutak hatása azonban valószínűleg korlátozottan fog érvényesülni, mivel egyre kevesebb a képzett nyelvtanár.

A jelentés készítői kiemelték azt is, hogy a felsőoktatásban való részvétel szigorúbb feltételei valószínűleg visszaszorítják a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát, pedig a 30–34 évesek körében a felsőfokú végzettségűek aránya már 2018-ban is csak 33,7 százalék volt, ami jóval alatta marad a 40,7 százalékos uniós átlagnak.

Kiemelt kép: Ivándi-Szabó Balázs/24.hu

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.