Közélet

Átlagosan 50 napot kell várni egy kardiológiai időpontra

A Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség tagjai körében ismét felmérte, hogy a betegeknek mennyit kell várakozniuk, ha be akarnak jutni egy szakrendelésre. Az eredmények szerint átlagosan több mint 3 hetet, azonban a kép szakmánként nézve jóval árnyaltabb.

A Medicina 2000 Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség kétévente megvizsgálja egyes szakrendelőkben vezetett betegfogadási listákon a betegek várható várakozási idejét. Keddi közleményükben felhívják a figyelmet: terminológia tisztázásához, a műtétes szakmákban várólistákat, a szakrendelőkben betegfogadási listát vezetnek az egészségügyi szolgáltatók.

Mint írják: az előző évekhez hasonlóan az elmúlt évben is november 1-i időpontban végezte el a Szövetség az adatbekérést, hogy az adatok összehasonlíthatóságát szezonális hatások minél kevésbé zavarják. A beérkezett adatokat a 2016. november 1-én érvényes listában szereplő várakozási időkkel hasonlították össze.

A 2018-os adatok 28 intézmény adatainak átlagát mutatják. Mivel az adatok nem minden évben mindig azonos intézményekből származnak, így összehasonlíthatóságuk korlátozott, azonban az átlagok változása, az abszolút értékek mégis informatívak a témában – fogalmaznak.

Az adatokból látható, hogy 2018. novemberében a járóbeteg szakellátásban az átlagos betegvárakozási idő szakmától függően 3 és 50 nap között mozog. Több szakrendelésre már 3-4 nap alatt bejuthatnak a betegek, de 7 olyan szakrendelés is volt, ahol legalább egy hónapot kell várni.

Az összes szakterület összesített átlagos várakozási ideje 22,8 nap volt, ami két és fél nappal több, mint 2016. novemberében. A képzeletbeli dobogóra a Magyarországon vezető halálozási oknak számító szív- és érrendszeri megbetegedésekhez tartozó szakterületek kerültek.

A Medicina 2000 közleménye szerint:

  • A legrosszabb helyzetben továbbra is a kardiológiai szakrendelések vannak, átlagosan több mint 50 napos várakozási idővel.
  • 37 nap átlagos várakozási idővel második a diabetológia és harmadik az angiológia (36 nap várakozás).
  • Átlagosan egy hónapnál is több várakozás után juthatnak be a betegek az endokrinológiai, nefrológiai, szemészeti és bőrgyógyászati szakrendelésre is.
  • A legjobb a helyzet a fül-orr-gégészeti, a sebészeti és a gyermekgyógyászati szakrendeléseken, itt 3-4-5 nap a várakozás.
Forrás: Medicina 2000 Járóbeteg Szakellátási Szövetség

A szövetség hozzáteszi: százalékosan legnagyobb romlás a sebészeti szakterületen volt mérhető, azonban a százalékosan magas érték itt a 1,5 napos várakozási idő 4 napra történő növekedését jelentette csak, ami nem nagy eltérés abszolút értékben.

A legnagyobb arányú javulást – a várakozási idő megfeleződése – két szakterület mutatta: 13 napról 7 napra csökkent a betegfogadási listák hossza az általános belgyógyászat szakrendeléseken. A közlemény szerint egyértelmű trend, hogy ez a szakrendelés visszaszorulóban van, jellemzően diagnosztikai munka folyik itt, a betegeket ezt követően a specializált belgyógyászati szakrendelésekre.

A relatív várakozási időben magasan a legnagyobbat – 23,5 nap, 41 százalék – csökkenő szakterület a korábban a listát 57 nappal vezető endokrinológia. A közlemény szerint

a kapacitások és az igények változásának figyelembevételével a szakemberek véleménye szerint a komoly csökkenés oka egyértelműen az, hogy a korábbi igen magas várakozási idő miatt a betegek elvándoroltak a magánellátásba. 

Kiemelt kép: Mohai Balázs/MTI

Ajánlott videó

Olvasói sztorik