A váratlanul bedobott program az azóta megismert részleteket is figyelembe véve tökéletesen irreális, megvalósíthatatlan
– mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért – Országos Nyelvoktatási és Nyelvvizsgáztatási Szakmai Egyesület elnöke a 24.hu-nak.
Orbán Viktor miniszterelnök évértékelő beszédében jelentette be, hogy korszerűsítik a nyelvoktatást. A 9. és a 11. osztályban minden tanuló kéthetes külföldi nyelvtanfolyamon vehet részt, a költségeket a kormány állja. A 2020/21-es tanévben induló programban évente 140 ezer diák mehet külföldre, mindez évi 90 milliárd forintba kerülne. A tervek szerint csoportos, iskolai és egyéni pályázásra is lesz lehetőség, Kásler Miklós miniszter szerint a diákok külföldi családoknál tölthetik a kétszer kéthetes nyelvi kurzust.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a 24.hu megkeresésére közölte, a kormánydöntés végrehajtása, a program és a pályázatok részleteinek kidolgozása csak most kezdődik.
Célnyelvi országot az alapján választhatnak majd a diákok, hogy ki melyik nyelvet tanulja első idegen nyelvként. Az országok listája természetesen szerepelni fog a 11 hónap múlva elérhető pályázati kiírásban, de Magyarország európai uniós tagságára való tekintettel ha valaki németül tanul, Ausztriába vagy Németországba mehet, ha angolul, akkor az Egyesült Királyság, Írország vagy Málta, ha pedig franciául, akkor Franciaország lehet a célország
– közölte a minisztérium.
Megerősítették, hogy az állam a 90 milliárdos keretösszegből a diákok utazási- és kurzusköltségeit, valamint a teljes ellátásukat finanszírozza a program ideje alatt. Ha valaki egyénileg pályázik, önállóan kell keresnie a kiírásnak megfelelő nyelvi programot, amelynek általában része a szállás és a befogadó család is, csoportos pályázat esetén ebben segítségére lesz az az iskola, ahol tanul.
A Nyelvtudásért Egyesület elnöke azonban más megvilágításba helyezi a belengetett intézkedést. Ha 140 ezer diákra 90 milliárd forint költséget veszünk alapul, az a kéthetes tanfolyamra nézve diákonként nagyjából 640 ezer forint. Rozgonyi szerint ez a turnusköltség a javaslat egyetlen reális eleme, hiszen egy külföldi tanfolyam utazással és ellátással valóban ennyibe kerül.
Pénz van, hely nincs
Az előbbi összeget azonban érdemes összevetni azzal, mennyibe kerül egy diák összes nyelvórája az általánostól a középiskola végéig. Negyedik osztálytól kötelező a nyelvóra az iskolákban – bár a többség ennél hamarabb elkezd tanulni –, tehát átlagosan körülbelül 9 éven át tanul előbb egy, majd két idegen nyelvet a diák. Mindez összesen nagyjából 700 ezer forintba kerül ez idő alatt.
Rozgonyi szerint az ígért családi elhelyezés ugyan jól hangzik, de ennyi diák esetében komoly kapacitásnövelésre lenne szükség az egyes célországokban, ez pedig páréves távlatban nem életszerű.
A célországok szolgáltató ágazatának kapacitását tekintve tehát a program nem valósítható meg, a szektor nem tud ekkora igénynövekedést kiszolgálni, különösen nem úgy, hogy nem organikus piaci növekedésre kellene kapacitásbővítéssel válaszolni, hanem egyszeri kormányzati döntésre, ami bármikor módosítható
– véli a Nyelvtudásért Egyesület elnöke.
Ezért úgy gondolja, hogy a programjavaslat mindenféle tájékozódó számítás nélkül, a szolgáltatási ágazat és a közoktatás tényleges költségeire pillantást se vetve született meg. Rozgonyi szerint így a program töredékét is csak úgy lehetne megvalósítani, hogy az a miniszterelnök által is elkerülendőnek nevezett tömegnyaraltatást jelentené.
Ahogy Rozgonyi is elmondta, az iskolai nyelvoktatás jelenleg számos komoly problémával küzd Magyarországon, amit jól mutat a nemzetközi összehasonlításban rendkívül csekély eredményessége is.
A tanulók számára biztosított – egyébként bőven elegendő – óraszám ellenére a döntő többségük a középfokú nyelvtudás helyett gyenge alapfokú tudással lép ki. A felsőoktatásból kilépők között pedig évi 10 ezret meghaladó számban vannak, akiknek a nyelvtudása ugyanitt vagy akár ezen szint alatt ragadt meg.
A jelenség okai rendkívül összetettek, így az egyesület elnöke szerint egy felelős oktatási kormányzat első lépése a tényleges helyzet szakértői elemzése lenne, azonban még mindig nem történt érdemi lépés a feltárt okok hosszú távú orvoslására.
Bizonyosan állítható, hogy az eredményes tanári munka feltételei jellemzően nem adottak az iskolákban, és súlyos hátráltató tényező, hogy a nyelvtudási készségek fejlesztése a többi tárgytól, az iskolai, tanulói élet többi elemétől teljesen függetlenül zajlik. Világosan látható azon iskolák munkájának sikeressége, ahol a tanártámogatási rendszer és a nyelvtanítás szélesebb iskolai integrációja akár csak nyomokban is megvalósul
– mondta Rozgonyi, hozzátéve, rövid távon biztosan nem „a sci-fi kategóriájába tartozó”, átgondolatlan ötletek segítik a probléma kezelését.
Tankönyvhelyzet = válsághelyzet
Ehelyett a Nyelvtudásért Egyesület elnöke szerint az oktatási kormányzatnak azonnali feladata lenne az iskolai nyelvkönyvellátás terén a következő tanévre teremtett válsághelyzet kezelése. Mint mondta,
szabályozási anomália miatt több mint 160 ezer tanuló esik el a következő tanévben attól az angol vagy német tankönyvtől, amit az iskola és a szaktanári közösség, mind a szakmai, mind a gazdaságossági szempontokat figyelembe véve eddig az adott korcsoport és tudásszint számára a legmegfelelőbbnek tartott.
Azonban az új Nemzeti Alaptanterv késése, és az ezt figyelmen kívül hagyó szabályozás miatt a legkorszerűbb, kommunikatív tankönyvek sora kerül le a tankönyvjegyzékről.
Ha nem avatkoznak be rögtön, akkor szeptembertől a tanulócsoportok nagy része számára kell kényszerűségből olyan új könyvet rendelni az iskoláknak, ami várhatóan egyetlen évig jelent pótmegoldást, hiszen a rá következő tanévtől a kormányzati szándék szerint életbe fog lépni az új NAT, ami kötelezően új tankönyvválasztékot jelent majd
– jegyezte meg.
Azon túl, hogy ez szembemegy mindenféle gazdasági vagy szakmai racionalitással, hátráltatja azon tanulókat, akiknek legalább esélyük lenne a jövőre életbe lépő felvételihez tartozó nyelvvizsga-követelmény teljesítésére. Rozgonyi szerint
azonnali célzott támogatásra lenne szükség azokban a jól behatárolható körzetekben, amelyeket a legsúlyosabban érint az új követelmény, ahol az iskolák többsége az így előírt B2-es középfokú nyelvtudás közelébe se viszi el a tanulókat, a szülők jelentős részének pedig nincs pénze 200-300 ezer forintos büdzsével támogatni gyermeke nyelvtanulását.
Enélkül a jövő évi felvétel során legkevesebb 20-25 ezer gyerek tűnik el a rendszerből, esélyt se kapva a továbbtanulásra, miközben az egyetemek is behunyt szemmel lesznek kénytelenek felelősen megtervezni kínálatukat, illetve az ahhoz kapcsolódó követelményeket.
A probléma itthon van
Egy 2018-as kutatás egyébként jól mutatja, az oktatási intézmények szerint mire lenne érdemes költeni a most tanfolyamokra szánt 90 milliárd forintot. A Vizsgálat a köznevelésben folyó idegennyelv-oktatás kereteiről és hatékonyságáról című tanulmány szerint az intézményvezetők 26,5 százaléka úgy látja, hogy a gimnáziumi nyelvoktatás hatékonysága valójában a tanár személyében rejlik: motivált, nem terhelt, változatos módszertani kultúrával rendelkező oktatóra van szükség.
A megkérdezett intézményvezetők második helyre az információs és kommunikációs technológiákat és a technikai hátteret tették, a harmadik helyen pedig a kisebb csoportokra való igény végzett, míg a külföldi csereprogramok mindössze 13 százalékban, a több nyelvóra és a tankönyvlista bővítése 4 százalékban járul hozzá szerintük a hatékonyabb gimnáziumi nyelvoktatáshoz.
A kutatásban 149 intézményvezetőt, 1118 nyelvtanárt, 8131 tanulót és 70 nyelvi szaktanácsadót kérdeztek meg, és külön-külön vizsgálták a nyelvoktatás helyzetét az általános iskolákban, a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban. A miniszterelnök által ismertetett intézkedés csak a gimnazistákat érinti, a kutatás a megnevezett korosztályra nézve azt mutatja, hogy az iskolák eddig is kínáltak számukra hasonló lehetőségeket.
A tanulmány szerint a gimnáziumok csupán egy százalékában nem található iskolán kívüli, de az iskolán keresztül szervezett nyelvtanulás. A maradék 99 százalék főként utazást kínál (39%), és szinte egyenlő mértékben biztosít látogatást idegen nyelvű kulturális eseményekre (28,5%) és diákcserét (28,5%), a maradék 3 százalék pedig versenyeket és nyelvi tábort szervez.
A kutatásból az is kiderül, hogy a gimnáziumokban a legégetőbb probléma a nehezen tanuló és motiválható tanuló (25%), rögtön a második helyen viszont a megfelelő tanár hiánya áll 22,5 százalékkal. Az intézményvezetők sok esetben kitértek arra is, hogy a tanár gyakran nem rendelkezik megfelelő eszköztárral, hogy megfelelően kezelje a hátrányos helyzetű tanulókat. Harmadik helyen a technikai eszközök hiányát és a nyelvi labor szükségességét jelölték meg, illetve problémaként említették az alacsony óraszámot és a leterhelt tanulókat.
Vészterv
A gimnáziumokat arról is megkérdezték, milyen változást terveznek annak érdekében, hogy az iskola teljesíteni tudja a 2020-as feltételt, amikortól is már csak nyelvvizsga birtokában lehet majd bejutni valamelyik felsőoktatási intézménybe.
A gimnáziumokban a tanárok 21 százaléka tudatosan alakítja a tananyagot, a cél pedig már a kezdetektől fogva a nyelvvizsgára való felkészítés, azaz kifejezetten a vizsga követelményeire koncentrálnak. Egyes válaszokból pedig az látszik, a pedagógusoktól komoly erőbefektetést igényel majd, hogy minél több diák képes legyen bekerülni valamelyik egyetemre az új követelmények bevezetése után is:
Mivel a tanóráim számát nem fogom tudni megnövelni osztályokra lebontva, ezért több délutáni foglalkozást fogok indítani a lemaradó tanulóknak. Plusz órákat tartok ingyen a heti 27 órámon felül.
A fentiek fényében a kutatás készítői javaslatot is megfogalmaztak, szerintük ugyanis a legnagyobb problémát a nyelv oktatásában a csekély tanulói motiváció és a megfelelő nyelvtanárok hiánya jelenti. Így a középiskolában a válaszok alapján a jó nyelvtanár a kulcs, „olyan nyelvtanár, aki megfelelően képzett, jártas a kommunikatív módszerekben, motivált, nem túlterhelt és a szakmai nyelvet is ismeri”, feltehetően az államnak is ilyen oktatók képzésére, illetve pályán tartására kellene költenie.
Kiemelt kép: iStockphoto
