A Népszavának (Markotay Csabának) a Transparency International ügyvezetője azt mondja, a „Magyarország jobban teljesít” szlogen érvényes a korrupcióra is. A magyar korrupció sokrétű, egyik jellemzője, hogy az Orbán-kormány egész rendszereket működtet a közpénzek magánvagyonná alakításáért, az erőforrás-újraelosztásért.
Martin József Péter szerint leglátványosabbak a közbeszerzések, míg 2013-ban négy kormányközeli oligarcha kapta a közbeszerzések 11 százalékát, 2017-ben a hatalom két kegyeltje, Mészáros Lőrinc és Szíjj László 26 százalékot hasított ki állami megrendelésekből. Az oligarchák vagyongyarapodása jelentős részben uniós forrásból valósul meg.
Csak a javadat akarják
Erőforrás-újraelosztás az is, amikor azért államosítanak bizonyos javakat, hogy odaadják a haveroknak, amikor különféle trükkökkel a külföldi tulajdonosokat kiszorítják az országból, illetve amikor a piacot torzítják, mint a média esetében. A TI vezetője szerint ezeket összevetve évente a GDP mintegy 10 százalékára,
nagyjából négyezer milliárd forintra – becsülhető az indokolatlanul, részben korrupt módon gazdát cserélt vagyon.
Martin József Péter szerint fontos lehet, hogy az EU 2021-től a pénzeket a jogállami normákhoz kötné, de a Tanács jóváhagyása sem biztos és a kormány eddig is kibújt az érdemi szankciók alól. Amikor az OLAF-vizsgálat után a Bizottság bírságot, pénzelvonást javasol, mint az Elios esetében, akkor ezt sem a cég tulajdonosainak kell megfizetnie, hanem az adófizetőknek.
Az EU nem oldja meg a gondjainkat
Ő abban sem biztos, hogy van politikai akarat az EU-ban a magyar rendszer vagy más autokráciák megváltoztatására. Szövevényes érdekhálóban működnek különféle intézmények, kormányok, emberek. Illúzió az a „nyugatos” értelmiség körében népszerű vélekedés, hogy majd az EU megoldja a problémákat.
Magyarországon akkor lesz kisebb korrupció és működő jogállamiság, amikor erre meglesz a társadalmi akarat. Az unió tud ebben segíteni, de megvédeni magunktól nem tud.
Szerinte az utóbbi időben azért lett kevesebb a jelentős botrány, mert a nagy rendszerekhez kötődő ügyek (tao, letelepedési kötvény) lecsengőben vannak, csökken az ellopható pénz és kiépültek a közpénzszivattyúk.
Jellemző a korrupciós apátia
Az emberek nagy többsége szerint a kormány korrupt, de az előzők is azok voltak. Korrupciós vakságban szenvednek, tudják, hogy van korrupció, de az átlagembernek felfoghatatlan közpénzt pumpálnak ki, nehezen átláthatóan.
A letelepedési kötvénybiznisz is ilyen, mi kiszámoltuk, hogy ez a magyar adófizetőknek legalább 21 milliárd forintjába került.
A korrupciónak ráadásul alig van következménye, az emberek jelentős része csak az állami és a kormány szócsöveként működő médiumokból tájékozódik, ott pedig nincs korrupció.
A Transparency International ügyvezető igazgatója elvileg egyetért azzal, hogy egy autokráciában addig van rendszerszintű korrupció, amíg a vezető akarja. Azért csak elvileg, mert
gyakorlatilag a mai rendszert korrupció nélkül nehéz elképzelni.
2010 előtt is nagy volt a korrupció, de akkor egyfajta szégyennek számított, igyekeztek titkolni, inkább a rendszer melléktermék volt, míg most a rendszer része.
Kiemelt kép: Bielik István / 24.hu
