Több olyan bűneset is történt idehaza, ami után nagyon sokat dolgoztak az ügyön a nyomozók, ám nem sikerült a holttestet megtalálniuk. Az egyik legismertebb eset Farkas Helga rejtélyes elrablása volt. A fiatal orosházi lány egy piros Mazdával indult el otthonról. A család még aznap zsaroló telefont kapott, amelyben váltságdíjat követeltek Helgáért. A lány azonban sosem került elő, a kocsiját másnap találták meg az algyői Tisza-híd közelében. A meggyilkolásáért senkit nem ítéltek el.
A legborzalmasabb esetek egyike hét éve történt, ám vádemelésig sem jutott el. A hódmezővásárhelyi P. Henrietta összeveszett az élettársával, Ramadani Istvánnal. A rendőrségi nyomozás szerint a balhé odáig fajult, hogy a férfi fojtogatni kezdte a nőt, az asszony, miután kiszabadult a férfi szorításából, olyan erővel fejbe vágta egy tepsivel, hogy azonnal meghalt. P. Henrietta ezt követően kivonszolta a holttestet az udvarra, majd 166 darabra vágta, és elégette. A nő beismerő vallomást tett. Ám többször is ellentmondásba került, a bizonyítékok pedig nem támasztották alá az általa elmondottakat, így az ügyészség végül nem emelt vádat.
A magyar joggyakorlatban viszonylag kevés példa van a holttest nélküli eredményes befejezésre, de az egyre fejlettebb hemogenetikai és szakértői vizsgálatoknak köszönhetően akadnak jó példák erre is.
R. Zsolt egészen brutális módon végzett a főbérlőjével 2010-ben: megfojtotta, majd feldarabolta. A nyugdíjas nő maradványai azóta sem kerültek elő. A DNS-ét azonban megtalálták a tettes ruháján, így a gyilkos életfogytiglanit kapott.
Akad egy hasonló friss eset is. Pár héttel ezelőtt ugyanis a Győri Ítélőtáblán tettek pontot a végére annak a nyolc éve húzódó emberölésnek, amelynél úgy ítélték el a gyilkost, hogy soha nem lett meg a holttest.
A Győri Ítélőtábla október elején jogerősen is helybenhagyta a bíróság ítéletét. A falon található vérnyomokból ugyanis megállapították a szakértők, hogy a férfi legalább hétszer lesújtott az asszony fejére, mire meghalt.
Hacsak valami csoda nem történik, akkor Novozánszki Fanni esetében is úgy fognak vádat emelni, hogy nincs meg az áldozat. A gyilkossággal gyanúsított B. László nagybátyja, Brodmann Péter szerint nem lefutott az ügy. Ezt mondta a rokona esélyeiről:
Minél tovább nyomoznak annál jobb. Már legalább 15 szakértői vélemény született. Az elmeorvosi és a pszichológusi vizsgálattól kezdve a genetikai vizsgálatokon át a vegyi szakértőkig mindent vizsgáltak. Még a Duna átfésülése során talált 20 centis csontdarabot is elvitték antropológushoz, hogy hátha a sértettől származik. Az utolsó nyomuk azonban az, amit László mondott még nekik a nyomozás az elején. Azt állította, hogy átadta Fannit a BMW- seknek, de nem hittek neki. Az utolsó kihallgatásán közölték vele, hogy valóban a hátsó ülésen volt a sértett, ahogy mondta. Ám ennek ellenére is fenntartják, hogy ő ölte meg a lányt.
Brodmann Péter azt mondja, hogy a szakértői véleményekkel együtt már 4500 oldal nyomozati anyag van az ügyben. De szerinte ebből semmi sem támasztja alá, hogy valóban az unokaöccse követte el a gyilkosságot.
Egyetlen szakértő sincs, aki azt mondaná, hogy az ölési cselekményt B. László követte el. Véleményem szerint egyedül személyi szabadság megsértése miatt lehet vádat emelni ellene. Erre várhatóan januárban kerül majd sor. Kíváncsi vagyok, hogy ki fogja kifizetni majd azt a több 100 milliót, amit elköltöttek feleslegesen a vakvágányra futott nyomozás miatt. Még az FBI-t is idehívták több tízmillióért, de ők is csak tobzódtak ide-oda. A bűnügyi költségeknek szerintem csak a tíz százaléka volt indokolt. Az ölési cselekményekre elköltött pénzt pedig akkor sem lehet behajtani Lászlón, ha elítélik a gyilkosság miatt, de erre gondolni sem merek
– mondta Brodmann.
A Novozánszki Fanni keresésére szánt költségek a víz alatti kutatások miatt már az első három hónapban elérték a 100 milliót. A legköltségesebb tétel ebben az ügyben a hemogenetikai szakértői vélemények beszerzése volt. De jelentős összegbe kerültek az élőláncos, valamint az erdei és a földalatti keresések is.
A hazai kriminalisztika történetében mindössze néhány olyan ügy van, ami Fanni felkutatásánál is többe került. Az eddigi legköltségesebb nyomozás pedig minden bizonnyal a nyolc áldozattal járó 16 évvel ezelőtti móri mészárlás elkövetői utáni hajsza volt. A bankfiókban elkövetett gyilkosság után a rendőrség két bűnözőt gyanúsított meg, Farkas Róbertet és Horváth Szilárdot. Nem találtak ellenük bizonyítékot. Két hónappal később elfogták Kaiser Edét és Hajdú Lászlót. Később kiderült, hogy bár több más bűncselekményt elkövettek, a móri gyilkossághoz nem volt közük. Addigra viszont elfüstöltek közel egymilliárd forintot.
De több százmillióba került a takarékszövetkezeti rabló, Cs. Richárd Levente, a Brink’s pénzszállítót kirabló L. Levente, valamint az évszázad rablójaként is emlegetett Dánfi János elfogása is. Most már a soroksári emberölés és a Novozánszki Fanni felkutatására költött összeg is ott van a legdrágább ügyek között. Hogy ezekből mit tudtak, illetve tudnak bevasalni a hátóságok? Egy általunk megkérdezett büntetőbíró szerint,
Az elítélteknek ugyanis nem a nyomozás során felmerülő összes költséget, hanem csak a bűnügyi költséget kell – jobban mondva, kellene – megfizetniük. Azaz csak annak a költségnek a megfizetésére kötelezhetők, amelyre ténylegesen szükség volt ahhoz, hogy megállapítsák a bűnösségüket vagy a felelősségüket. Tehát az olyan összegek, mint amik például a Kaiser-féle nyomozás során elvégzett hemogenetikai vizsgálatokra mentek el, és nem vezettek semmire, az államkasszát terhelik. Mivel nem került elő a holttest, várhatóan így lesz ez a Novozánszki Fanni holttestének felkutatására elköltött több száz millió forint nagyobb részével is.
