Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke június 26-án kedden folytatja a tárgyalásokat Palkovics Lászlóval, az Információs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetőjével — közölte az MTA Kommunikációs Főosztálya pénteken. Lovász László a tárgyalások eredményéről még aznap délután tájékoztatja a 14 órakor összeülő Elnökséget.
Az MTA célja, hogy a kutatóhálózat működését közvetlenül biztosító összeg, benne a kutatói bérekkel az MTA kezelésében maradjon, ez évi 17,1 milliárd forint a szóban forgó 28 milliárdból. Az MTA garanciákat kér arra is, hogy az ITM-hez kerülő pályázati források szakmai felügyelete továbbra is az Akadémiánál maradjon, ezt alapvető fontosságúnak tartják a kutatói szabadság megőrzéséhez.
Kiemelik, hogy a tárgyalások sikere érdekében visszafogott kommunikációt folytatnak, azonban érdemes leszögezni néhány tényt a tisztánlátás érdekében. Így fogalmaznak:
- A kormány kommunikációjában most fontos elem, hogy a források egy kézbe kerülése növeli a hatékonyságot. Itt 28 milliárd forintról van szó az ITM teljes 1300 milliárdos költségvetéséből. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapkutatás igazi hatékonyságát nem az állami befolyás növeli, hanem a nemzetközi kiválósági mércéhez való igazodás jelenti, ami jelenleg is jellemző az MTA-ra,
- Az MTA-nak már van kutatási stratégiája. A hangsúly az MTA alapfeladatán, az alapkutatáson van, de fontos részt képez az alkalmazott kutatás, valamint lényeges elem a közös kutatás egyetemi és vállalati partnerekkel. E kettő egymástól nem elválasztható, közvetlenül alkalmazható kutatási eredményeket csak erős alapkutatási bázison lehet elérni. A 10 kutatóközpont és 5 önálló kutatóintézet részletes középtávú stratégiával rendelkezik. A kutatóhálózat minden egységének van rövid és hosszú távú kutatási stratégiája is, ezeket a kormány mindig látta és sosem kifogásolta.
Hozzáteszik: az MTA a kormány kritikáival ellentétben nem csinál politikai ügyet a kérdésből. A kormány javaslatáról az MTA Elnöksége tárgyalt, az ülésre meghívták az akadémiai kutatóintézetek vezetőit és Palkovics Lászlót is. A kormány javaslatára adott választ az Elnökség egyhangúlag fogadta el, és a kutatóintézetek vezetői sem emeltek kifogást. Így az állásfoglalás az Akadémia lehető legszélesebb körű véleményét tükrözi, politikai hozzáállástól függetlenül. Ez a tudós társaság és a kutatók állásfoglalása egy olyan ügyben, amely a munkájukat érinti. Az MTA ezt az állásfoglalást kommunikálta, melyet azután különféle médiumok a saját hozzáállásuknak megfelelően tálaltak — jegyzik meg.
Végezetül arról értekeznek, hogy az MTA éppúgy nem tartja számon tagjai, doktorai, köztestületi tagjai, a kutatóhálózatában alkalmazott munkatársai világnézeti vagy politikai elkötelezettségét, miként számos egyéb jellemzőjüket sem.
Az akadémiai közösségnek megbecsült tagja lehet az is, aki elkötelezett híve a jelenlegi kormányzatnak — például oly módon, hogy miniszterként tagja a kormánynak —, s az is, aki a jelenlegi kormányzat elszánt politikai ellenfele. Az MTA mindkét politikai magatartást legitimnek tartja, miként az ezek közé eső megszámlálhatatlan változatban létező további álláspontokat is, érdeklődési területén azonban mindez kívül marad. A tudományos közösségben mindenkit tudományos teljesítménye alapján ítélnek meg, mivel ez az egyetlen olyan mérce, mely az MTA számára irányadó
— zárják közleményüket.
