Kedden reggel a Kossuth Rádió műsorában Kovács László, az MSZP egykori elnöke bejelentette, hogy pártja megállapodott a DK-val a 106 egyéni választókerület felosztásáról. Egy másik volt pártelnök, Mesterházy Attila később azt mondta a 24.hu-nak: a szocialisták a körzetek 60:40 arányú elosztását javasolták a Demokratikus Koalíciónak, és noha még nem érkezett válasz, közel a megállapodás. Néhány órával később aztán a DK szóvivője, Gréczy Zsolt arról beszélt a Zoom.hu-nak, hogy ugyan zajlanak tárgyalások, de megállapodás nincs. Már csak azért sem, mert a megbeszélések nem két-, hanem négyoldalúak, azokon az Együtt és a Párbeszéd is részt vesz.
Közös listával vagy anélkül?
Ez a bizonytalanság nyilvánvalóan nem túl meggyőző alig öt hónappal a parlamenti választás előtt, miközben a baloldali-liberális szavazók négyötöde valamilyen együttműködést szeretne az ellenzéki pártok között. A stratégiákat tekintve
Tizennégy százalék szerint sem közös listára, sem közös jelöltekre nincs szükség.
A Republikon Intézet októberben, a 24.hu megbízásából készített közvélemény-kutatása szerint egyébként a választók csaknem negyede (23 százaléka) vágyik baloldali, liberális kormányra. Ez ugyan kevesebb, mint a Fidesz-KDNP-kormánnyal szimpatizálók 40 százalékos aránya, de több, mint azoké, akik a Jobbikot juttatnák kormányra (13 százalék). A megkérdezettek 23 százaléka nem tudott vagy nem akart válaszolni erre a kérdésre.
A Jobbik-szavazók között a fenti kérdésnél azok kerültek relatív többségbe – 40 százaléknyian voltak –, akik választókerületenként egy ellenzéki jelöltet szeretnének a Fidesszel szemben. 29 százalékuk nem kér az összefogásból, ugyanakkor 22 százalék szerint a közös lista lenne a megoldás.
Jobbikkal vagy anélkül?
Fontos kérdés persze, hogy ki vesz részt az együttműködésben. Mind a baloldali-liberális kormányt kívánóknál, mint a Jobbik kormányalakítását remélőknél azok voltak a legtöbben, akik szerint az összes ellenzéki párt együttműködésére szükség van.
A baloldali pártok szavazói között csaknem azonos volt azok aránya, akik szerint nem reális a baloldal és a Jobbik együttműködése (24 százalék), illetve azoké, akik az új baloldali pártok összefogását, illetve a régi pártok közös munkáját látnák célszerűnek (ez felel meg az Együtt által szorgalmazott Új pólus-elképzelésnek, ezt 23 százalék osztja).
Azt, hogy minden párt külön induljon, a baloldaliak és liberálisok 13 százaléka, míg a jobbikosok 24 százaléka gondolja jónak.
Gyurcsánnyal vagy Gyurcsány nélkül?
Gyurcsány Ferenc a felmérések szerint továbbra is az egyik legnépszerűtlenebb politikus. A baloldali és liberális választók 19 százaléka a Republikon kutatása alapján úgy gondolja, a volt miniszterelnök annyira elutasított, hogy részvétele csak ártana a pártok közötti együttműködésnek – ennyien osztják tehát az azóta elbukott Botka László korábbi stratégiáját. 72 százalék szerint viszont Gyurcsánynak helye van az ellenzék együttműködésében.
A jobbikosok többsége (56 százalékuk) elutasító Gyurcsány szerepvállalásával szemben, de 38 százalékuk elismeri, hogy bár Gyurcsány nem népszerű, a DK-szavazóknak fontos a jelenléte, így a kormányváltás érdekében neki is szerepet kell kapnia az ellenzéki oldalon.
Kiemelt kép: MTI/Mohai Balázs
