A középiskolák végzős évfolyamai már verejtékezve bújják a netet és a felvételi tájékoztatókat, hiszen közelednek a jelentkezési határidők. Egyre több magyar tanuló dönt úgy, hogy nem a hazai felsőoktatásban folytatja a tanulmányait, hanem átpályázik külföldre. A külföldi egyetemek hagyományos csúcsintézményei pedig a két brit egyetem, Oxford és Cambridge. Emlékezetes, hogy a szegedi csodaosztályból többen is folytatják majd nyugaton a tanulmányaikat, így e két egyetemen is.
A felvételi, ahogy az oxfordi és cambridge-i tanulmányok is, azonban extra felkészülést igényelnek, ezt segíti a tehetséggondozással foglalkozó Milestone Intézet, ami összeállított egy kvízt mindenféle tudományágból, és olyan jellegű kérdésekkel, amik akár a felvételin is előkerülhetnének. Messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni a pontszámokból, mert a kvíz leginkább azt mutatja meg, hogy mennyire áll közel a gondolkodásunk ahhoz, amivel az oxfordi és cambridge-i felvételiken megállhatjuk a helyünket, de ha valaki minél több kérdésre ad helyes választ, még az is lehet, hogy érdemes megpróbálkoznia a világ csúcsoktatásával.
A két egyetem felvételijeinek amúgy nincs tanterve, nem kapnak a diákok előzetes anyagokat a készüléshez, az interjúkon sincsenek meghatározott témakörök. Szóval előre begyakorlás nincs, így a tesztkérdések csak jellegükben tükrözik azt, ami a valóságban várhatja a jelentkezőt. Játékos formában méri fel azokat a kompetenciákat és készségeket, amiket a felvételi eljárás során Oxfordban és Cambridge-ben keresnek a diákokban. Töltse ki a kvízt, majd görgessen lejjebb, még írunk pár sort a felvételiről!
Megkérdeztük a részletekről az intézetet, mennyire macerás bejutni a neves egyetemekre, mit kell letenni az asztalra, miben tudnak segíteni, illetve hogy néz ki a folyamat.
Alapvetés, hogy senki se számítson a kizárólag a tárgyi tudását felmérő felvételire. A felvételi ugyanis szimulációja annak a modellnek, ahogy ezeken az egyetemeken az oktatás zajlik supervision, illetve tutorial rendszerben. Inkább elgondolkodtató, problémacentrikus kérdésekkel tesztelik a hallgatójelölt tudását. Megkérdezhetik például, van-e különbség a rabszolgakereskedelem és a futballisták átigazolási piaca között, vagy épp mikortól nyilváníthatunk valakit halottnak.
A kulcs tehát a passzív helyett az aktív tudás, egy probléma kreatív megoldásának a képessége. Hogy a hallgatójelölt vélemények ütköztetésén és szintetizálásán keresztül képes legyen önálló véleményt alkotni, reflektálni, rendszerezni, következtetni és érvelni. Az őt interjúztató egyetemi tanárokkal is tudnia kell tovább gondolkodni,
Kérdésünkre azt írta a Milestone, tanítható a kinti gondolkodásmód, de itthon kevéssé van jelen és kevesen alkalmazzák a közoktatásban. Szerintük van az országban pár szellemi műhely, középiskola és tanár (nem csak az elitgimnáziumokban), ahol olyan környezet alakult ki, ami ennek kialakulását segíti. A kritikus gondolkodásra, az önálló és az együttes problémamegoldásra, a versenyre és kutatásra helyezik a hangsúlyt e helyeken.
Viszont hiába jó egy diák a hazai középszintű oktatásban, hiába magasabb szintű a tárgyi tudása, mint egy britnek, ha egyszer nem csak erre van szükség a nagynevű egyetemeken. Ha nem tanulnak meg autonóm módon és kritikusan gondolkodni, valamint több forrásból, több véleményt összehasonlítva saját következtetésekre jutni, kérdéses, hogy sikerrel teljesítenek-e a felvételiken.
Így néz ki a felvételi
Az idei jelentkezési határidőn már túl vagyunk, az október 15. volt. Elektronikusan kellett jelentkezni, megjelölve az óhajtott szakot és kart (college-ot). Mellékelni kellett motivációs levelet és tanári ajánlást, de sokszor önálló munkát, esszét is bekérnek vagy tesztet íratnak a jelentkezővel. Mindezek alapján összeállítanak egy listát azokról, akiket decemberben behívnak egy 20-30 perces személyes interjúra. Interjú előtt kaphat egy feladatot a felvételiző, amit adott esetben helyben kell megoldania.
Érdekesség, hogy több college-ból is kaphat a diák meghívót, de kintléte alatt máshonnan is megkereshetik. A sikeres felvételiről már januárban értesítést küldenek és feltétel nélküli vagy feltételes ajánlatot (offer) kapnak. Az előbbit a már érettségizettek, az utóbbit az érettségi előtt állók kapják. Aki még nem tette le a végső vizsgáit, annak a tanári ajánlás alapján mérik, milyen lesz az érettségije (természetesen a lehető legjobbnak kell lennie), és ez alapján döntenek a felvételéről. A nyelvvizsga alap, de változó, hol milyen szintet várnak el. Az is előfordul, hogy valakit telítettség miatt nem vesznek fel a preferált college-ba, hanem egy másiktól kap ajánlatot.
