Magyarország lehet az egyetlen ország, amellyel Ukrajnának nem sikerül majd megállapodnia az új oktatási törvénybe foglalt kisebbségi nyelvi normák kapcsán – mondta kedden Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter az ATR ukrajnai televíziónak nyilatkozva.
„Véleményem szerint ez azzal végződik, hogy benyújtjuk a törvény megvalósítási tervét, ahol minden világosan le lesz írva, ezután megjön a Velencei Bizottság véleménye, figyelembe fogjuk venni a következtetéseiket a középiskolai oktatásról szóló törvényben. Azután egyetlen ország lesz, amely továbbra is ezen a témán lovagol majd, a többi országnak sem politikai, sem gyakorlati kifogása nem lesz” – idézte az ukrán külügyminisztert a TASZSZ állami orosz hírügynökség.
Klimkin szerint a kérdés megoldása Magyarországgal ottani belpolitikai okok miatt ütközik nehézségekbe. A miniszter azt is mondta, hogy sok magyar politikus az ukrán befolyástól mentesen szeretné megőrizni a magyar kisebbséget.
Az lb.ua ukrán hírportál az interjúból azt is kiemelte, hogy Klimkin szerint Oroszország igyekszik kihasználni az oktatási törvényt és befolyásolni a magyarországi jobboldalt. A miniszter az lb.ua szerint emlékeztetett, hogy a budapesti ukrán nagykövetség épületénél Kárpátalja önrendelkezésért tüntettek. Úgy vélekedett, hogy az ukránellenes „hisztéria” a választások után sem szűnik majd meg Magyarországon.
Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott új oktatási törvény a közoktatás korszerűsítését tűzi ki célul 2018 szeptemberétől bevezetendő reformokkal. A törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az államnyelv. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
Ez a rendelkezés az érintett nemzeti kisebbségek szervezetei szerint sérti Ukrajna alkotmányát, több hatályos törvényét, nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban vállalt kötelezettségeit. A törvény éles vitát váltott ki belföldön, de az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország is tiltakozott a nemzetiségek anyanyelven történő oktatásának tervezett visszaszorítása ellen.
A tiltakozások hatására az oktatási törvényt benyújtották véleményezésre az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testületének, a Velencei Bizottságnak. (MTI)
