Ideje a legkeményebb eszközökhöz nyúlni a Kárpátalján élő magyar kisebbség védelme érdekében
– jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatorna keddi műsorában.
Szijjártó Péter megerősítette: az ukrán oktatási törvény módosítása miatt azt az utasítást adta a magyar diplomatáknak, hogy a nemzetközi fórumokon ne támogassanak olyan kezdeményezést, amely az ukránoknak fontos.
A politikus szégyennek és gyalázatnak nevezte az ukrán oktatási törvény módosítását, különösen azután, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna európai törekvéseit, és sokszor kérte, ne változtassák meg a jogszabályt.
Ezek után az oktatási törvény elfogadása másként nem értékelhető, mint Magyarország “hátba szúrása”
– fűzte hozzá.
Ebben a helyzetben Magyarország az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az ENSZ, az EU és az Európa Tanács kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosaihoz fordult. A magyar kormány azt kéri, fejtsenek ki nyomást Ukrajnára.
Annál is inkább, mert azok után, hogy a törvény az ötödik osztálytól elveszi az anyanyelven tanulás jogát a kisebbségi diákoktól, hazugság azt állítani, hogy Ukrajna szavatolja a nemzeti kisebbségek jogait az európai sztenderdeknek megfelelően
– mondta Szijjártó Péter.
A politikus a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában fontosnak nevezte az ötpárti konszenzust, vagyis az egységes fellépést az oktatási törvény ügyében.
Úgy fogalmazott: olyan viszonyok alakultak ki több környező országgal, amelyek elvárhatóvá teszik a magyar diplomácia részéről a kemény hangnemet, és azt, hogy akár fájdalmas eszközöket is alkalmazzon Romániával és Horvátországgal szemben.
A magyar külpolitikának az a feladata, hogy megvédje a magyar embereket, bárhol is éljenek a világon
– közölte.
Szijjártó Péter a hurrikán sújtotta térségben tartózkodó magyarok evakuálásáról hangsúlyozta: világossá vált, hogy a hollandok, a németek és az amerikaiak saját állampolgáraikat menekítik ki St. Martin szigetéről, ezért megállapodtak egy amerikai légitársasággal, amely Dominikáról kedden átrepül az ottrekedt magyarokért.
Időközben a kilenc magyar állampolgár közül négyen elhagyták a szigetet, így egy francia-magyar kettős állampolgársággal rendelkező öttagú család maradt St. Martinon. A magángép akkor fog berepülni, ha erre engedélyt kap a helyi hatóságoktól – mondta a politikus.
(MTI)
