Majdnem egy teljes éve van Budapesten. Ennyi idő alatt sok minden megváltozott a magyar-amerikai kapcsolatokban. Mit érzékelt ebből?
Az új amerikai adminisztrációval megnyílt a lehetőség arra, hogy némileg változzanak a kétoldalú kapcsolatok. Trump elnök már beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel, Szijjártó Péter pedig Rex Tillerson külügyminiszterrel. Több ilyen magas szintű beszélgetés volt NATO- és más találkozók alatt. Tehát magasabb szintre helyeződött a párbeszéd az utóbbi időben, mint ami az általam itt eltöltött első hat hónapot jellemezte. Járt az Egyesült Államokban Pintér Sándor belügyminiszter is, és az amerikai belbiztonsági minisztérium egyik magas rangú vezetője decemberben Magyarországra látogatott.
Azt gondolom, hogy nagyon produktív, együttműködő és szilárd alapokra épül a hangulat a két kormány között. Persze vannak olyan ügyek, amikben véleménykülönbségeink vannak. Ilyen a CEU és a civil szervezetek ügye is. De ezekről beszélünk a magyar kormánnyal, tiszteletteljesen, ahogy a barátok és a szövetségesek szoktak.
Most vagyunk túl egy hathetes kampányon, a magyar kormány teleplakátolta az országot, és a plakátokra egy amerikai állampolgár arcát nyomta, Soros Györgyét. Volt ennek hatása a kétoldalú kapcsolatokra?
Az tisztán látszik, hogy a magyar kormánynak komoly kritikái vannak Soros úrral szemben. Soros úr magánember. Korábban már többször világossá tette az álláspontját, elmondta, mit gondol ezekről az ügyekről, amelyeket vele kapcsolatban a magyar kormány említ. Az Egyesült Államok megadta a lehetőséget Soros úrnak, hogy maga védekezhessen, de figyelemmel kísértük a plakátok ügyét. Ez egy olyan ügy, amellyel összefüggésben az Egyesült Államokban többen, magánemberek, szervezetek, zsidó szervezetek aggodalmukat fejezték ki.
Komoly vita volt abból, hogy ezek a plakátok antiszemiták-e. Jószif Amrani, Izrael budapesti nagykövete korábban azt mondta, a plakátok félelmet keltenek. De vannak, akik szerint a plakátnak semmi köze az antiszemitizmushoz. Van erről az Egyesült Államokban hivatalos álláspont?
Soros úr felszólalt a saját érdekében a magyar kormány érveivel szemben. Szoros figyelemmel kísértük a plakátokhoz kapcsolódó, antiszemitizmussal összefüggő inszinuációkat és implikációkat. Az a tény, hogy a plakátok lekerülnek – reméljük, az egész országban –, pozitív fejlemény.
Gondolja, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatása megnyugtató fejlemény?
A látogatás mindenképp fontos a magyar-izraeli kapcsolatok, sőt, a visegrádi négyek kapcsolatában is. A tudósítások alapján úgy ítéljük meg, a miniszterelnök látogatása alatt pozitív párbeszéd zajlott.
Gondolja, hogy a CEU elleni támadás valójában Soros György elleni támadás? Vagy más céljai vannak a magyar kormánynak?
A mi szemszögünkből a CEU az amerikai és magyar kapcsolatok fontos pontja már 25 éve. A CEU-nak komoly amerikai támogatása van a kongresszustól az államokon át az akadémikusokig.
Következetesen nem foglalkoztunk azzal, hogy Soros úrnak köze van az egyetemhez. Amikor Soros úr megalapította és támogatta az egyetemet, fontos volt a részvétele, ezt el kell ismerni és tiszteletben kell tartani. Most viszont az a fontos kérdés, hogy az egyetem független intézményként működhessen tovább, teljes tanszabadságot élvezve, magyar és külföldi diákokat oktatva, és továbbra is fontos szerepe lehessen nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolatában is.
Ön szerint működhet tovább az egyetem?
A CEU-ból érkező beszámolók szerint a következő tanévet el tudják kezdeni, és Magyarországon maradnak a teljes 2017-2018-as tanévben. Tudjuk, hogy Magyarország és New York állam között elkezdődtek a tárgyalások, bízunk benne, hogy ezek sikeresek lesznek, a CEU pedig tovább működhet független intézményként.
A magyar kormány továbbra is szeretne New York államnál magasabb szinten tárgyalni a CEU-ról?
Nem szeretnék erről találgatásokba belemenni. A magyar kormány felismerte, hogy ebben az ügyben New York állam hatáskörébe tartoznak a tárgyalások. Jelenleg nincs semmilyen tárgyalás szövetségi szinten, mert ebben a szövetségi kormány nem illetékes.
Mondta, hogy tárgyalások folynak a CEU-ról. Nem tudni viszont ilyen tárgyalásokról a civiltörvénnyel kapcsolatban. Ez a törvény több olyan szervezetet is érint, amelyeket az Egyesült Államok támogat.
A civiltörvénnyel kapcsolatos folyamatot végigkövettük. A civil szervezetek kulcsfontosságú szerepet játszanak a társadalomban, nemcsak Magyarországon, de Európában és az Egyesült Államokban is. Magyarország – a többi európai országhoz hasonlóan – 1999-ban az isztambuli EBESZ-csúcson aláírta a Biztonsági Chartát, amely kimondja, hogy a civil szervezetek szerepe fontos, és az aláírók elkötelezték magukat, hogy megerősítik a civil szervezeteket és társadalmi szerepüket. Ez számunkra nagyon fontos magyar kötelezettségvállalás.
Úgy tűnik, a magyar kormány nem igazán kíváncsi a kritikára a törvénnyel kapcsolatban. Nem látszik, hogy visszakoznának. Ön lát erre esélyt?
Nem tudom. Azt tudom, hogy az Európai Unió szoros figyelemmel követi az eseményeket, ahogy sokan az Egyesült Államokban is, beleérve a kongresszust is. A következő lépés az, hogy a civil szervezetek és a magyar kormány közös nevezőre jutnak arról, hogyan tudnak együtt dolgozni.
Néhány civil szervezet bejelentette, hogy nem fogja betartani a törvényt. Jó megoldás ez?
Ez a döntés a szervezeteké, maguknak kell meghozni, és tisztában kell lenniük vele, hogy ennek következményei vannak. Reméljük, hogy azok a szervezetek, amelyek úgy döntöttek, hogy nem tesznek eleget a törvényi előírásoknak, megkapják a lehetőséget, hogy megfelelő jogi eljárás keretében, a bíróságon is kifejthessék álláspontjukat.
Mondta, hogy a CEU-ra úgy tekintenek, mint a magyar-amerikai kapcsolatok fontos pontjára. A magyar kormány pedig folyamatosan arról beszél, hogy a civil szervezeteknél a külföldi befolyást próbálja visszaszorítani. Valószínűleg nem a keleti befolyásra gondolnak. Nem aggódnak, hogy tovább romlanak a magyar-amerikai kapcsolatok?
Én úgy látom, hogy az elmúlt hónapok beszélgetéseit, vitáit barátokként és szövetségesekként folytattuk le. Magyarország és az Egyesült Államok az EBESZ tagjaként egyaránt elkötelezett a demokratikus intézményrendszer fontossága, az emberi jogok tisztelete, és a civil társadalom értékessége mellett.
Magyarország barátjaként és szövetségeseként néha vannak időszakok, amikor véleménykülönbségeink vannak, vagy más nézőpontból tekintünk az eseményekre. Fontos, hogy ezeket a véleménykülönbségeket partnerekként, barátokként rendezzük.
Rengeteg fontos és együttműködésünk van a biztonság, a rendvédelem, a kereskedelem, a kultúra és oktatás területén. Ott van például a Fulbright-program, mindezek stabil alapot adnak a kapcsolatnak. Ezek lehetővé teszik, hogy tovább fejlődjenek a kapcsolatok, de azt is, hogy ha kell, őszinte beszélgetéseink legyenek.
Miközben beszélünk, fontos NATO-hadgyakorlat zajlik épp Magyarországon, amerikai katonák részvételével. Mit gondol Magyarország NATO-val szembeni elkötelezettségéről?
Az Egyesült Államok szemszögéből nem kérdés, hogy Magyarország tökéletesen elkötelezett a NATO-val és a közös védelemmel kapcsolatban, ahogy az új kihívások leküzdése mellett is, beleértve a terrorizmus elleni harcot is. Abban is elkötelezett, hogy betartsa a walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalását, amelyben megígérte, hogy a GDP-je két százalékát fogja védelemre költeni. Szerintünk ezek nagyon egyértelmű bizonyítékai a magyar elkötelezettségnek a szövetség mellett. A hadgyakorlatok pedig azt üzenik, hogy ezek nem csak szóbeli ígéretek, hanem tettekkel is vállalja őket a magyar kormány.
Megjelent nemrég egy cikk a Politicón, amelyben a budapesti nagykövetség volt munkatársa név nélkül azt mondta, hogy a NATO kifejezetten tart Magyarországtól, mert korábban ugyan nagyon elkötelezettek voltunk, most viszont Magyarországot a Oroszország kiskapujának tartják a NATO-felé.
A cikket nem láttam és nem olvastam, de Hodges tábornokot idézném, aki tegnap Magyarországon járt és megköszönte Benkő tábornok és Simicskó miniszter elkötelezettségét. Tudjuk, hogy Magyarország tárgyal Oroszországgal egy sor olyan kérdésekről, mint a NATO, az energia, vagy a gazdaság.
Elkötelezte magát azon NATO-szövetségesek védelme mellett, akik egyre több veszélynek vannak kitéve Oroszország részéről. Értékeljük ezt az elkötelezettséget, és azt is, hogy Magyarország támogatja az Oroszországgal szembeni szankciókat.
Nyílt titok, hogy a magyar miniszterelnök nagyon szeretne összehozni egy találkozót Donald Trump elnökkel. De az elnök mégis Lengyelországba utazott először a térségben. Az Európai Unión belül két „rossz gyerek” van jelenleg: Magyarország és Lengyelország. Mitől lesz utóbbi fontosabb?
Az elnök lengyelországi látogatása egybeesett a G20-csúcs miatti európai útjával, ami miatt Németországba utazott, és egybeesett a Három Tenger konferenciával is, amelyet Varsóban tartottak, és Áder János köztársasági elnök is részt vett rajta. Ez lehetőséget teremtett arra, hogy az elnök Közép-Európába látogasson és Közép-Európáról beszéljen.
A Lengyelországban elmondott üzenete nem csak Lengyelországra, hanem a régióra fókuszált. A beszéde azt erősítette meg, hogy az Egyesült Államoknak fontos érdeke, hogy erőteljes kapcsolatot építsen ki Közép-Európa minden országával, olyan ügyekben, mint az energia, a gazdasági fejlődés, valamint a közös értékek és érdekek védelme.
A Trump-adminisztráció tehát aktív Magyarországon: a nagykövetségen keresztül. Az Egyesült Államok demonstrálja Magyarország támogatását a NATO-n keresztül, és ez a jövőben is folytatódni fog. A jövőben valószínűleg több magas szintű kapcsolat jöhet létre Magyarország és az Egyesült Államok között.
Van esély egy magyarországi elnöki látogatásra? Esetleg arra, hogy Orbán Viktor Washingtonba utazzon?
Nem tudok ilyen tervről, és nem is találgatnék. Egyelőre a Trump-adminisztráció korai szakaszában vagyunk, de nem zárnám ki, hogy a jövőben lesz ilyen lehetőség is.
