„Több holokauszt-túlélő magyar honfitársunk telefonált be a Karc FM hétfői Paláver című műsorába, és állt ki az Orbán-kormány migránspolitikája mellett, és foglalt állást Soros György ténykedése ellen” – írja a kormánypárti Pesti Srácok. A portál kiemeli: egyikük, Gyepes-Gilbert Ottó leszögezte, hogy a Soros-ellenes plakátkampány egyáltalán nem antiszemita. „Elmondta, csaknem ötven évig élt az Egyesült Államokban, tizenkilenc éve költözött haza, de sohasem érzett Magyarországon antiszemitizmust” – áll a cikkben.
Az viszont nem derül ki az írásból, hogy Gyepes-Gilbert Ottó személyében nem akárki állt ki a kormány mellett. A férfi ugyanis csaknem kilenc évet töltött börtönben az Egyesült Államokban, miután az FBI rajtakapta, hogy katonai adatokat tartalmazó filmtekercseket vesz át egy kettős ügynöktől.
Rossz helyen próbálkozott a magyar hírszerzés
1982 áprilisában a New York Times azt írta: a szövetségi hatóságok tájékoztatása szerint Gilbert titkos nemzetbiztonsági információkat próbált megvásárolni egy ugyancsak magyar születésű amerikai katonatiszttől, Szmolka János Mihálytól.
A korabeli cikkből kiderül: Szmolka 1977-ben az NSZK-ban szolgált, és karácsonykor Budapestre utazott, hogy meglátogassa családját. Ekkor környékezte meg Perlaki Lajos, aki később felfedte, hogy a magyar katonai hírszerzés tisztje. A vele való találkozót Szmolka jelentette az amerikai katonai hírszerzésnek.
Két évvel később Szmolka együttműködést színlelve belement, hogy találkozzon Bécsben Perlakival. A találkozót az amerikai ügynökök megfigyelték. A magyar hírszerző tiszt százezer dollárt ajánlott Szmolkának, ha segít titkos stratégiai dokumentumok megszerzésében.
Szmolkát 1980-ban áthelyezték a Georgia állambeli Fort Gordonba, de kapcsolatban maradt Perlakival, igaz, levelei megírásában egy FBI-vezető is közreműködött. 1981-ben újra Bécsben találkoztak, Szmolka 16 tekercs filmet vitt magával, amit az amerikai hadsereg és az FBI gondosan előkészített. Háromezer dollárt kapott értük a magyar szolgálattól.
Ezek után Szmolka amerikai állomáshelye közelében, Augusta városában találkozott Perlaki megbízottjával, aki nem volt más, mint Gyepes-Gilbert Ottó. Szmolka elrejtett magánál egy hangrögzítő berendezést, majd beszálltak egy járműbe. Húsz perccel később, amikor Gilbert kiszállt, elfogták a szövetségi ügynökök.
A Magyar Népköztársaság hallani sem akart róla
Tíz éve a Világgazdaságban Csontos Tibor írta meg Gyepes-Gilbert Ottó történetét. Ebből kiderül: a férfi amerikai ügyvédje szerette volna elérni, hogy Magyarország cseréljen el két, magyar börtönökben őrzött amerikai állampolgárt kémkedésért elítélt védencére. A Magyar Népköztársaság azonban azt válaszolta, hogy „a magyar szerveknek semmiféle kapcsolatuk nem volt Gilbert úrral a szokásos formalitásokon túl”, így nem is foglalkoznak ügyével. Kénytelen volt hát letölteni büntetését, majd hazajött Magyarországra.
Azt mondta, „a legpitibb módon elbántak velem”, miközben elmondása szerint hazaszeretetből a magyar népnek kívánt segíteni, amikor elvállalta a magyar titkosszolgálatok megbízását, hogy hozzon el néhány „kényes dolgot” egy amerikai katonatiszttől. Történetét Szalay Tamás Lajos könyvben írta meg, de az 1980-as években az amerikai sajtó is felkapta, a huszadik század legnagyobb kémhistóriájaként beállítva. Még Ronald Reagan akkori amerikai elnök is megszólalt, mondván, „Gilbert a jéghegy csúcsa”.
A 2000-es években a férfi azért küzdött, hogy kártérítést kapjon a börtönévekért a magyar államtól, abban reménykedett, hogy a történetét feldolgozó könyv eljut Gyurcsány Ferenc akkori kormányfőhöz is, de egy állami szerv sem érezte magát illetékesnek ügyében.
