Elsőre nem ment át kétharmaddal a plakáttörvény, amit a Fidesz szeretett volna nagyon elfogadtatni az Országgyűléssel, ráadásul Áder János köztársasági elnök sem írta alá az így zagyvává vált jogszabályt. Visszaküldte a parlamentnek, amit rendkívüli ülésre hívtak össze péntekre, hogy megpróbálják újra átnyomni. Azonban a helyzet jottányit sem változott volna, a Fidesz már Kész Zoltán veszprémi választási győzelmével elvesztette a kétharmados többségét (amit a Jobbik tapolcai győzelme még jobban megpecsételt), így maximum ellenzéki vagy független képviselőkkel együtt tudná átnyomni a törvény lényeges részeit, amik sarkalatos törvényeket módosítanak.
Már eleve különös volt az is, hogy Orbán Viktor kormányfő se jön haza Brüsszelből, ahol a migrációt próbálja megoldani, pedig minden képviselő számítana. Ráadásul a Kormányinfón csütörtökön Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is felvetette, akár feles törvényként is át lehet verni a jogszabálytervezetet. Most úgy tűnik, a Fidesz valóban átalakítja a plakáttörvény tervezetét, és átalakítja egyszerű többséget igénylővé a kétharmados részeket – derül ki a törvényalkotási bizottság tagjainak megküldött módosító javaslatból, ami a 24.hu birtokába került, és amit holnap, a plenáris szavazás előtt tárgyalnak a bizottságban.
Már a törvény címét is módosítanák a következőképpen: “egyes törvényeknek az átlátható kampánytevékenység érdekében szükséges módosításáról” helyett “a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról” szólna a jogszabály. Az indoklás arra hivatkozik csak, hogy Áder visszeküldte a törvényt, valamint meg akarnak felelni “a jogalkotás szakmai követelményeinek”.
Ehelyett tehát a településkép-védelmi törvényt változtatnák meg. A törvény egy 4/D. alcímmel egészülne ki, aminek a címe: “A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok”. Innentől a törvénytervezet már ismert részei jönnek:
- Listaáron köteles a hirdetést közzétevő kitenni olyan szervezet plakátját, amit nevesít a költségvetési törvény és ami támogatást is kap. Tehát a pártokét is, de a civil szervezetekét, így pl. a CÖF-ét, valamint az előző választásokon még nem indult új pártokét sem (így a Momentum Mozgalom sem tartozna a törvény hatálya alá).
- A közbeszerzési törvény hatálya alá eső reklámozó (tehát pl. az állam) csak úgy térhet el ettől, ha uniós közbeszerzést folytat le.
- Hatóság ellenőrzi a szerződéseket és megvalósulásukat, ha az a törvénybe ütközik, két napon belül leszedetheti a plakátot.
- Plakátonként 150 ezer forint közigazgatási bírásgot is kiszabhatnak.
- A törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződés alapján július 15-ig tehető közzé plakát.
Az indoklás amúgy a szokásos: a korrupcióellenes küzdelemre és az átláthatóságra vonatkozik. A törvény – ha elfogadják – most már nem július 1-én, hanem a kihirdetését követő napon lépne életbe. A módosítás tervezetének végén még szerepel egy parádés indoklás, ha nem lenne egyértelmű a jogalkotói cél:
A javaslat a sarkalatossági záradék elhagyását célozza, mivel a módosító javaslat nem tartalmaz minősített többséget igénylő rendelkezést.
Az pedig külön érdekes kérdés, mit fog lépni Áder János, ha kétharmados törvényt igénylő eseteket a kormánypárt feles többségű jogszabályokkal akar megkerülni, következetes marad-e, és ezt is visszadobja-e.
