A magyarországi helyzetről beterjesztett két határozattervezet közül a szigorúbbat fogadta el szerdán az Európai Parlament plenáris ülése.
A Fidesz pártcsaládjából, az Európai Néppártból 67 képviselő megszavazta, 40 tartózkodott.
Szerda délután két állásfoglalásról szavazott az Európai Parlament. A két állásfoglalás nagyrészt ugyanarról szól, és tulajdonképpen azért volt belőle kettő, hogy legalább az egyiket elfogadják.
Az elsőként napirendre kerülő javaslat a baloldali-liberális-zöld frakciók közös állásfoglalása volt, és ez volt a kettő közül a lényegesen durvább. És végül ezt is fogadták el.
A javaslat először sajnálatának ad hangot,
- hogy Magyarországon súlyosan leromlott a jogállam, a demokrácia és az alapvető jogok helyzete,
- ezután felsorol egy rakás magyar törvényt, amelyek ezt az állítást alátámasztják.
- A javaslat szerint ezek a törvények – kiegészülve a korrupcióval – rendszerszinten veszélyesek a magyar jogállamra.
Vizsgázik az EU
Az a javaslat azért sokkal keményebb, mint a másik, mert felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze szigorúbban az uniós pénzek felhasználását Magyarországon.
Emellett azt is követeli, hogy az összes vitás ügyben folytassák a párbeszédet Magyarországgal. A magyar kormánytól pedig azt várják, hogy
- vonja vissza a CEU-törvényt, a civiltörvény javaslatát és
- a menekültek tranzitzónába zárását.
Ezzel pedig elvennék Magyarország szavazati jogát az Európai Tanácsban, az EU legfontosabb szervében. Ezt a cikkelyt még soha nem használták, bár Lengyelországgal szemben már fenyegetőztek vele. Egyelőre ez sem jelenti azt, hogy használni fogják, csak azt, hogy megkezdik az előkészítést. Még több szavazás és vita lesz addig, hogy el is indítsák.
Kihátráltak a Fidesz mögül
Az egészben a magyarok számára az a legijesztőbb, hogy a baloldali-liberális-zöld frakcióknak nincs annyi szavazatuk a parlamentben, hogy egyedül elfogadják a javaslatot.
Az is jelzésértékű lett volna, ha a Néppárt legyengített javaslatát fogadják el a Fidesz ellen, de az, hogy a keményebb verzió ment át, még durvább üzenet a magyar kormánynak, hogy még a saját párttársai is aggódva nézik, amit csinálnak.
A Néppárt eleve azért nyújtott be saját javaslatot, mert arra számítottak, hogy a pártcsalád egy része átszavazna a baloldali, durvább javaslatra. Ezért Manfred Weber frakcióvezető javaslatára benyújtottak egy saját verziót, ami néhány nap haladékot adott volna a Fidesznek a változtatásra, és kivette volna az uniós pénzek szigorúbb ellenőrzését.
Jön a folytatás
Ahhoz, hogy a hetes cikkely tényleg életbe lépjen Magyarország ellen, először az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács négyötödének kell megszavaznia, miután az Európai Parlament már kétharmados többséggel jóváhagyta azt. Egyelőre még itt sem tartunk, ez csak az előkészítő fázis.
Az viszont biztos, hogy az Európai Uniónak most fogyott el a türelme a magyar kormánnyal szemben. Külön súlyosbítja a helyzetet, hogy nem is az Európai Bizottságnak vagy a Tanácsnak kellett fellépnie, hanem az EU legdemokratikusabb szervének, ahol a Fidesznek is ülnek képviselői.
Az MSZP EP-képviselője, Szanyi Tibor a szavazás után közleményében úgy fogalmazott, “ezzel a határozattal a magyarok óriási többségét jelentő itthoni Európa-párti demokraták hatalmas szövetségest nyernek az orbáni önkény elleni harcunkhoz: választott képviselői útján most egész Európa üzeni Orbánnak, hogy vége a ‘pávatáncnak’, nem tűrik tovább egy demokrácia- és EU-ellenes diktatúra fokozatos kiépítését az Unión belül.”
Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-politikusa arról beszélt, az állásfoglalás világossá teszi, hogy az EP jelentős többsége szerint az Orbán-kormány működése súlyosan veszélyezteti a közös európai értékek védelmét, és szembefordul saját polgárainak többségével is.
Az állásfoglalás politikai táborokon átívelő támogatása, a jelentős számú Néppárti igen szavazat arra is rámutat, hogy a Fidesz saját pártcsaládjában is komoly ellenérzések kísérik a magyar kormány tevékenységét.
