A fideszes szavazók fele kétharmados felhatalmazást, 30 százalékuk viszont csak egyszerű többséget szeretne pártjának 2018 után. 10 százalékuk pedig egyenesen valamilyen koalícióval járó forgatókönyvet támogatna – 5 százalék Fidesz-Jobbik koalíciót, 5 százalék pedig egyértelmű többség nélküli eredményt – derült ki az Integritry Lab felméréséből.
A baloldali szavazókat továbbra is megosztja Gyurcsány Ferenc személye: az MSZP-sek bő harmada Gyurcsánnyal, szűk harmada pedig egy nélküle kormányzó koalíciónak örülne. A szocialista szavazók negyede nem is akar koalíciót, hanem egypárti MSZP-kormányt választana. A DK tábor nem meglepő módon egységesebb – tízből hét DK-s Gyurcsányt is a kormányban szeretné látni –, azonban a DK szavazók 19 százaléka elengedné a volt miniszterelnök ambícióit, és egy nélküle felálló koalíciót preferálna.
A leginkább megosztott az Együtt, Párbeszéd, Liberális szavazókból álló blokk: harmaduk nem is a valamelyik baloldali koalíciós változatnak, hanem egy világos többség nélküli eredménynek örülne 2018 tavaszán. Egy másik harmad a Gyurcsány nélküli koalíciót szeretné, míg ötödük a volt miniszterelnököt is bevenné.
Nem várható Jobbik-kormány
Egypárti Jobbik-kormányt a teljes népesség hét százaléka szeretne, ami alacsonyabb, mint a párt jelenlegi támogatottsága – még a Jobbik szavazóknak is csak 63 százaléka választotta ezt a legkedveltebb opciónak. 11 százalékuk Fidesz-Jobbik koalíciót, 15 százalékuk egyértelmű többség nélküli parlamentet szeretne.
Az LMP és a Momentum szavazóinak harmada szintén azt preferálná, ha nem lenne világos kormánytöbbség, viszont egy részük – a Momentum esetén 37, az LMP-nél 23 százalék – egy Gyurcsány Ferenc nélküli baloldali koalíciós kormánynak örülne leginkább 2018 után.
A kutatáson erősen érződik az áprilisi tüntetéshullám hatása Budapesten: a fővárosban a Fidesz-kormány maradását csupán 14 százalék kívánja, míg az itt élők harmada valamelyik baloldali kormányváltó forgatókönyvet preferálja. Csak a Gyurcsány nélküli koalíciós kormányt önmagában többen, 17 százalék várja, míg további 14 százalék szeretné, ha az új ellenzéki kormány az exminiszterelnökkel állna fel. Budapesten lényegében csak a Fidesz kemény magja maradt, ugyanis a többi demográfiai csoporthoz képest itt a legmagasabb azok aránya, akik kifejezetten a teljes felhatalmazást jelentő kétharmados folytatást várják az egyszerű többséggel szemben.
Végzettségi lépcső, generációs különbségek
Alapvető különbséget mutat a végzettség szerinti bontás is: a diplomások szeretnék a legkevésbé, hogy a kormány a helyén maradjon és a legfeljebb 8 osztályt végzettek a leginkább. Utóbbiak ráadásul a vizsgált kategóriák közül a legmagasabb arányban (27 százalék) választották a kétharmados Fidesz-kormányt, míg a diplomásokra a leginkább jellemző, hogy a teljhatalmat nem adnák újra a kormánypárt kezébe.
A fiatalok mind a kormány maradását, mind a baloldali és jobboldali kormányváltást sokkal inkább elutasítják, mint az idősebbek: a 18-39 év közöttiek 22 százaléka azt szeretné, ha senkinek nem lenne többsége, ugyanez az arány a 40-59-es korcsoportban 12, míg 60 felett csak 7 százalék. A legidősebbek kormányválasztása idézi leginkább a 2010 előtti, kétpólusú időket: 33 százalékuk a fideszes folytatás, 31 százalékuk valamelyik baloldali kormányváltást szeretné a következő választás eredményeképp.
A teljes elemzést itt olvashatja el.
