Nem ült el a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nagyon kínos ügye. Arra Lattmann Tamás nemzetközi jogász figyelt fel, hogy egy április 3-i és budapesti keltezésű törvényjavaslaton (a CEU-t lényegében ellehetetlenítőn) Semjén Zsolt aláírása szerepel, ami azért furcsa, mert akkor Semjén Irán fővárosában, Teheránban volt. (Ott mini-atomerőmű építéséről tárgyalt az irániakkal.) Ezzel pedig, véli a nemzetközi jogász, közokirat-hamisítást követhetett el valaki, valahol.
A Miniszterelnökség magyarázkodása nem sokáig késett. Ennek lényege, hogy Semjén március 31-én írta alá a papírt, aztán valaki április 3-án benyújtotta a parlamentnek. Az ügyirat kelteként pedig nem az aláírás, hanem a benyújtás napja került feltüntetésre, amelyet semmilyen szabály nem zár ki – állította a Miniszterelnökség.
De vannak jogászok, akik szerint ez nincs rendben. Az Átlátszó egyik magas rangú, neve elhallgatását kérő jogi forrása szerint lényegében kapitális baromság, hogy a keltezés ne az aláírás dátumát jelölné. És így véli Lattmann Tamás is, aki újabb Facebook-posztjában vágott vissza. Lattmann azt írja, utalva a Miniszterelnökség válaszára, ha azt igaznak fogadnánk el, akkor
az sem “szabályellenes”, ha mondjuk idézetet helyeznek el ott az “Ali baba és a negyven rabló” című meséből, de attól még az okirat keletkezésének helye nem lesz Khoraszán városa. Nem tudom, ebből világos-e, hogy mekkora ostobaságot nyilatkozott a Miniszterelnökség. Tisztázzuk: egy okiraton a KELTEZÉS azt jelenti, amit: az adott okirat KELETKEZÉSÉNEK helyét és idejét tanúsítja. Nem azt jelenti, amit éppen mondunk, hogy jelent.
A feljelentőkirály, Tényi István nem is késlekedett. Az Átlátszó arról ír, közokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett az ügyészségen. Ennek büntetési tétele hivatalos személy által elkövetve 1-5 év közötti.
