A kormány terve szerint 3,6 millió felett minden külföldi támogatást be kell jelenteniük a civil szervezeteknek. Ez az összeghatár ugyanaz, mint ami a pénzmosás elleni törvényben van érvényben.
A Századvég pedig tanulmányban magyarázza, mi a baj a civilekkel. Szerintük:
1) Az NGO-k aktív, ideológiailag elkötelezett politikai szereplők
Az NGO-k komoly közvélemény-formáló erővel rendelkeznek, sőt bizonyos NGO-k jelentősebb nemzetközi befolyással bírnak, mint egyes államok, politikai szervezetek. Befolyásukat és elismertségüket annak köszönhetik, hogy a vállaltan politikai szervezetekkel szemben helyzeti előnyben vannak, hiszen magukat civilnek, szakmainak és függetlennek pozícionálják.
2) Ellentétben a pártokkal, a külföldi forrásokból gazdálkodó szervezetek demokratikus deficittel küzdenek
A politikai pártok annak tudatában működnek, hogy négyévente a választók véleményt mondanak a tevékenységükről, és ez adott esetben a politikai megsemmisülésükhöz is vezethet. Ez nem mondható el az NGO-król, akik nem vesznek részt a hagyományos értelemben vett politikai versenyben.
3) A hálózatosodás útján teremtik meg legitimációjukat
4) A külföldi finanszírozású szervezetek gyakran támogatóik üzleti és politikai érdekeit képviselik
5) Lobbicégként kellene kezelni az NGO-kat
6) Egyes hazai intézetek is valójában külföldi forrásokból működnek
A Századvég szerint az NGO-k működése legitim, azonban a rájuk vonatkozó szabályozásnak igazodnia kell lobbista jellegükhöz és el kell érni, hogy a választók előtt egyértelmű legyen, hogy ezek a szereplők pontosan kik, milyen érdekeket szolgálnak és milyen forrásból működnek. Ennek az eszköze lehet ezen szervezetek regisztrációja, továbbá az anyagi forrásaik feltüntetésének szigorúbb szabályozása.
A Századvég által vizsgált szervezetek közül az Eötvös Károly Intézet, a K-monitor, az Ökotárs Alapítvány, az Amnesty International Magyarország és a Társaság a Szabadságjogokért esetén merül fel annak indokoltsága, hogy a jelenleginél egyértelműbben és gyakrabban tüntessék fel a gazdálkodásuk során felhasznált külföldi forrásokat és azok eredetét, írták.
Nem lenne meglepő, ha a törvényjavaslat nagyban hasonlítana majd a Századvég fenti dokumentumára.
