Befejezte az állambiztonsági mágnesszalagok vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) – közölte a NEB hétfő reggel az MTI-vel. A több mint százoldalas jelentés számos javaslatot tartalmaz.
A közlemény szerint a két szervezet közös munkacsoportja megvizsgálta az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományát. Elemezték az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) kezelésében lévő mágnesszalagokon rögzített adattartalom szerkezetét, teljességét és történeti értékét.
A NEB kezdeményezte, hogy a mágnesszalagok kerüljenek át az AH-tól az ÁBTL őrzésébe. A munkacsoport jelenleg is végzi a nyilvántartásokban szereplő minősített adatok tételes felülvizsgálatát, megteremtve ezzel az állampolgárok minél teljesebb “információs kárpótlásának” és a további történeti kutatásoknak a lehetőségét – közölték.
Nem csak ügynökneveket tartalmaz
Az állambiztonsági mágnesszalagokon megőrzött adatállomány nem csak ügynökneveket tartalmaz, így részben több, részben kevesebb mint egy ügynöklista – mondta a Nemzeti Emlékezet Bizottság (NEB) elnöke hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Földváryné Kiss Réka elmondta, a szalagokon
A szalagok tartalmaznak ügynökneveket, azonban ügynöktörténetek, valós tevékenységre vonatkozó adatok nincsenek rajtuk. Emellett szerepelnek rajtuk olyan emberek nevei, akiket szerettek volna beszervezni, ezért megfigyeltek, valamint az ügynökök fontos, érdekes kapcsolatai is megtalálhatóak a szalagokon – ismertette a részleteket a NEB elnöke.
Hangsúlyozta, hogy a nyilvántartás nem teljes körű, hanem töredékes, inkább csak egy “puzzle darab” a teljes képhez, így nem értelmezhető önmagában.
A NEB ezért azt javasolja, hogy oldják fel az adatok titkosságát, ha az nem sért állambiztonsági érdekeket, valamint a szalagok kerüljenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába a többi forrás mellé – mondta Földváryné Kiss Réka.
Legutóbb az LMP újra benyújtotta a az ügynökaktákkal kapcsolatos törvényjavaslatát, a párttá alakuló Momentum pedig az egyik fő célkitűzésének nevezte az ügynökkérdés megoldását.
