A nyolc leggazdagabb embernek akkora a vagyona, mint a világ szegényebb felének. Az adatot közlő Oxfam jótékonysági szervezet szerint óriásira tágult a gazdagok és szegények közötti szakadék.
Obszcenitás, hogy annyi gazdagság összpontosul ilyen kevés kézben, amikor a Földön minden tizedik ember naponta kevesebb mint 2 dollárból él
– jelentette ki Winnie Byanyima, az Oxfam egyik igazgatója, és hangsúlyozta, hogy az egyenlőtlenség aláássa a demokráciát.
Az Oxfam hétfőn kiadott elemzésének megjelenése egybeesik a svájci Davosban megnyílt idei Világgazdasági Fórummal, amelyen a világ számos politikai és gazdagsági vezetője gyűlik össze tanácskozni.
Az Institute of Economic Affairs igazgatója, Mark Littlewood ugyanakkor bírálta a jótékonysági szervezetet:
szegénységellenes jótékonysági szervezet létére az Oxfam túlságosan is sokat foglalkozik a gazdagokkal
. Ehelyett inkább a gazdasági növekedésre kellene koncentrálniuk, mert csak az segíthet eltörölni a mélyszegénységet – tette hozzá.
Ben Southwood, az Adam Smith Intézet kutatási igazgatója is azt hangsúlyozta, hogy valójában nem a világ gazdagjainak vagyona számít, hanem a szegények boldogulása, amelyben viszont évről évre javulás tapasztalható. “Az Oxfam gazdagsági statisztikája évről évre félrevezet minket. Az adat helyes – a Credit Suisse-től származik -, ám annak tálalása nem” – mondta Southwood.
Katy Wright, az Oxfam külső kapcsolatokkal foglalkozó vezetője szerint viszont a jelentés hasznos, mert kihívást jelent a politikai és gazdasági elit számára.
Nincsenek illúzióink afelől, hogy Davosban csupán beszélgetés zajlik a világ elitjének tagjai között, nem születnek érdemleges döntések, mi azonban megpróbáljuk ezt a fókuszt kihasználni
– tette hozzá.
A legnagyobb vagyona nettó 75 milliárd dollárral a Microsoft társalapítójának, Bill Gatesnek van. Őt a spanyol Amancio Ortega, az Inditex divatcég alapítója követi a sorban 67 milliárd dollárral, a harmadik Warren Buffett, a Berkshire Hathaway legnagyobb részvényese 60,8 milliárddal, a negyedik a mexikói Carlos Slim Helu, a Grupo Carso tulajdonosa 50 milliárd dollárral, az Amazon alapítója és vezetője, Jeff Bezos 45,2 milliárd dollárral az ötödik, a Facebook társalapítója és vezetője, Mark Zuckerberg 44,6 milliárddal a hatodik, Larry Ellison, az Oracle társalapítója és vezetője 43,6 milliárddal a hetedik és nyolcadikként Michael Bloomberg, a Bloomberg LP tulajdonosa zárja a sort nettó 40 milliárd dolláros vagyonnal.
Wright Donald Trump megválasztására és a Brexitre utalva arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági egyenlőtlenség a politikai életben is polarizációhoz vezet.
Az emberek dühösek és alternatívákat szeretnének. Úgy érzik, hátrahagyták őket, hiába dolgoztak keményen, nem jut nekik országuk gazdasági növekedéséből
– mondta.
Az Oxfam “humánusabb gazdaság” megvalósítását sürgette, és felszólította a kormányokat, hogy szabjanak határt a vezetői fizetéseknek, gátolják meg az adóelkerülést és jobban adóztassák meg a gazdagokat. A szervezet a gazdasági vezetőket is rászorítaná, hogy vegyék ki arányos részüket az adózásból, a vállalatokat pedig sürgette, hogy adjanak a megélhetésre elegendő fizetést az alkalmazottaiknak.
Az Oxfam az elmúlt négy évben hasonló jelentéseket publikált. A 2016-os beszámolója szerint a világ 62 leggazdagabbjának volt akkora vagyona, mint a világ szegényebb felének. Idén azért csökkent a szám mindössze a nyolc leggazdagabb listájára, mert a jótékonysági szervezet pontosabb adatok birtokába jutott.
Az Oxfam megállapítása szerint a világ leggazdagabb 1 százalékának vagyona összességében nagyobb, mint a világon élő többi ember teljes vagyona.
A BBC News beszámolója emlékeztetett rá, hogy a nyolc leggazdagabb között is van, aki több tízmilliárd dollárt fordított adományokra személyes vagyonából. Bill Gates és felesége, Melinda 2000-ben állított fel egy magánalapítványt, amelyben több mint 44 milliárd dollárt helyeztek el. 2015-ben pedig Mark Zuckerberg és felesége, Priscilla Chan jelentette be, hogy életük során nettó vagyonuk 99 százalékát fogják eladományozni, azaz mintegy 45 milliárd dollárt.
Az Oxfam jelentésének adatai a Forbes és a Credit Suisse által évente kiadott globális gazdagságról szóló statisztikán alapulnak. A felmérés az egyes személyek tulajdonát, vagyontárgyait, az ingatlanokat, földet veszi figyelembe az adósságok levonásával, és nem számítja bele a jövedelmet.
A szervezet jelentésének módszertanát kritikák is érik, mivel a felállított kritériumrendszer szerint például azokat a diákokat is a szegényekhez sorolják, akinek egyelőre nagy adósságai vannak, ám a jövőben fényesek a kilátásaik a magas fizetésre.
