Sólyom László Pécsett született. Jogi tanulmányait szülővárosában végezte, diplomáját 1964-ben szerezte. Bírósági fogalmazóként kezdett dolgozni, közben könyvtárosi képesítést szerzett. 1966-tól a jénai egyetem jogi fakultásán, a polgári jogi tanszéken volt tanársegéd, és német polgári jogból is doktorált. Kutatási területe: a polgári jog története, összehasonlító polgári jog, alkotmányjog.
Kezdettől fogva részt vett a Duna-mozgalomban, a Duna Kör alapító tagja, az 1980-as évek elejétől a nem hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. 1987-ben az MDF alapító tagja, 1989-ben elnökségi tagja volt. Tevékenyen részt vett az Ellenzéki Kerekasztal munkájában is. A vezetésével működő Alkotmánybíróság több fontos kérdésben is jelentős határozatot hozott, ilyen volt a halálbüntetés eltörléséről, az igazságtételi törvényről, a köztársasági elnök jogállásáról, a népszavazás alkotmányos tartalmáról, a terhességmegszakításra vonatkozó jogszabályokról vagy a kárpótlási törvényről szóló döntés.
A civilek 2017-es jelöltje újráztatta volna
Sólyom Lászlót az Országgyűlés 2005. június 7-én az 1989-ben kikiáltott Magyar Köztársaság harmadik elnökévé választotta. Jelölését a Védegylet javasolta, majd a Fidesz és az MDF is támogatta. Csak a harmadik fordulóban választották meg, amikor a kétharmados helyett az egyszerű többség is elég volt. Hivatalát 2010. augusztus 5-ig töltötte be. Előzőleg 11 értelmiségi (köztük az idén a civilek által jelölt Majtényi László) nyílt levélben szorgalmazta újraválasztását, de Orbán Viktor, a Fidesz elnöke helyette Schmitt Pált javasolta köztársasági elnöknek.
Sólyom Lászlót 2001-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai székfoglalóját Normahierarchia az alkotmányban címmel tartotta. Számos elismerése mellett 1998-ban Humboldt-díjjal, 1999-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével, 2003-ban Nagy Imre-érdemrenddel, 2005-ben A Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje a lánccal, 2013-ban Magyar Szabadságért díjjal tüntették ki. Publikációi hazai és külföldi szaklapokban láttak napvilágot, könyvei közül több külföldön is megjelent. Sólyom László német, angol és francia nyelven beszél. Felesége, Sólyom Erzsébet tanárnő 2015-ben hunyt el.
Az LMP felköszöntötte
A párt két társelnöke tisztelettel köszöntötte 75. születésnapján Sólyom László volt köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság korábbi elnökét, akinek kiemelkedő érdemei voltak abban, hogy a demokratikus Magyarország a jogállamiság irányába tudott fejlődni.
Sólyom László öröksége az Alkotmánybíróság működésére még akkor is hatást gyakorolt, amikor a 2010 utáni kétharmados hatalom igyekezett mindentől megszabadulni, ami jó volt a testület gyakorlatában.
Az LMP politikusai emlékeztettek rá, hogy államfőként elkötelezetten küzdött azért, hogy Magyarország alkotmányos intézményeire a pártok ne tekinthessenek zsákmányként. 2006-ban Sólyom László volt az, aki rámutatott az országot csapdába ejtő morális válságra, ahonnan egyenes út vezetett a 2010 utáni korszak minden hibájához.
Az LMP szerint ő volt
az egyedüli köztársasági elnök, aki valóban pártokon felül álló politikát alakított ki, és államfői felelőssége pontos tudatában a jövő nemzedékek érdekeit is képviselte.
A párt megköszönte a harmadik magyar köztársaság harmadik elnökének – és Európa első zöld elnökének – mindazt, amit a környezeti értékek védelméért, a fenntartható fejlődés fontosságának tudatosításáért tett hivatali ideje alatt, és tesz azóta. Az LMP az elmúlt negyedszázad megőrzésre méltó részének tartja Sólyom László jogtudósi, alkotmánybírói és államfői örökségét.
