Kósa Lajos állítja, össze lehet hozni egy olyan kompromisszumot a kvóta kizárását érintő alaptörvény-módosításhoz, amellyel meglehet az elfogadásához szükséges parlamenti többség. Így értékelt Kósa Lajos szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában és az M1-en az előző napi többpárti egyeztetés után.
Kósa Lajos tárgyszerűnek és lényegre törőnek nevezte a keddi, eredetileg ötpártira tervezett egyeztetést, amelyen az MSZP és az LMP nem vett részt. A Fidesz, a KDNP és a Jobbik képviselőivel tartott hárompárti egyeztetés alapján a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: vannak technikai részletek, amelyekben módosításra lesz szükség, de tartalmi kérdésben csak egy dologban voltak más állásponton.
A Jobbik ugyanis azt javasolta, hogy az a törvény, amelyet az Alaptörvény felhatalmazása alapján majd a parlamentnek el kell fogadnia a kvóta ellen, sarkalatos törvény legyen, míg az eredeti kormányfői előterjesztésben sima törvény szerepel.
A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: az alaptörvény módosításáról többpárti és a pártelnökök között kétoldalú egyeztetéseket is tartanak még. A parlamenti vitát jövő hétfőn folytathatják le.
A kormányfő hétfőn terjesztette be az Országgyűlésnek az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát, amely tiltaná idegen népesség Magyarországra telepítését.
Az LMP még nem tudja
Az LMP még nem döntött, megszavazza-e az alaptörvény-módosítást, a párt szerint ugyanakkor annak normaszövege nem igazán tartalmaz új elemeket, és továbbra sem tesz különbséget a menekültek és a gazdasági bevándorlók között, mondta Schmuck Erzsébet, az LMP frakcióvezetője a Kossuth rádióban.
Megerősítette, nem vesznek részt az alkotmánymódosításról rendezett egyeztetéseken, mert – bár az LMP nyitott volt -, az egyeztetés előkészítése “kaotikus” volt. Azt mondta, a kormánypártok még pénteken kezdeményeztek egyeztetést a témában hétfő délelőttre, de később “eltűnt” az, akinek meg kellett volna szerveznie a találkozót. Ezért döntöttek úgy a párt társelnökei, hogy nem vesznek részt ezeken a megbeszéléseken.
Schmuck Erzsébet hozzátette: tisztában vannak azzal, hogy ma a migráció az egyik legnagyobb globális kihívás, de a normaszöveg alapján úgy látják, a benyújtott alaptörvény-módosítási javaslat “nem fogja nagyon előre vinni a megoldást”, és “igazából nagyon új elemeket nem tartalmaz”, továbbra sem tesz különbséget a menekültkérdés és a gazdasági bevándorlók között.
A frakcióvezető szerint a menekültek ügyében a genfi egyezményben rögzítettek szerint kell eljárni, de a gazdasági bevándorlók esetében minden országnak meg kell adni a jogot, hogy eldöntse, szüksége van-e rájuk, befogadja-e a gazdasági bevándorlókat.