A Kossuth-díjas magyar író az Élet és Irodalomban egyebek között arról ír, milyen komoly előnyökkel járna, ha csak vasárnap lenne iskola. “Ötödikes tankönyv” című, “Országtudományi ismeretek az ált. iskolák 5-ik osztálya számára, 2016. Tervezet.” alcímű írásában felvázolja, szerinte mit kellene tanulniuk az ötödikeseknek a nyelvtantól a kézimunkaóráig.
Bevezetés. Kezdetben volt az Ige, ami cselekvést és állapotot jelent. Az Ige parancsára lett az Ősrobbanás, ami az Isten által összenyomott anyag hirtelen kitágulása. Ebből lett egy hét alatt a Tejút meg a Föld, ahol élünk.
A “tankönyvszerző” elismeri, hogy más népeknek más eredetmondáik vannak, azok egyenértékűk is, de a Kárpát-medencében csak a magyar eredetmonda érvényes.
A magyarságot nemzetté a nemzeti tudata teszi, amelynek ápolása elsőrendű feladatunk. (…) Mi a keleti Góg és Magóg fiai vagyunk, Magógból van tehát a magarság, ennek nyelvjárási változata a magyarság. A Magóg-nemzetségnek semmi köze sincs a nyugati, haszonleső Demagóghoz.
A magyar ötödikeseknek tudniuk kell, hogy Isten eredetileg oldalnézetben kalap alakúnak teremtette országukat. Minden felsősnek kötelező megnéznie „Az eltört kor-show” című előadást. A darab a trianoni traumából való kilábalást dolgozza fel „zenés-énekes-táncos” formabontó formában, Berkesi András, Wass Albert és Dunajevszkij művei alapján. 27 magyar színház mutatja be. Az előadásokat Vidnyánszky Attila rendezi Koltay Gábor díszletével, jelmezeivel. A magyar ötödikeseknek tisztában kell lenniük azzal is, hogy nemzetüket csak kivételes tehetsége miatt támadják.
A magyarság vitézségre és vezetésre termett nép, lengyel királyokat és Nobel-díjasokat egyaránt adtunk a világnak. A kereszténységet megvédtük a pogányoktól, vagyis a tatár, a török és a muszka dúlástól és veszedelemtől úgy, hogy sose lettünk német gyarmat, amikor pedig igen, akkor a történelmünk szünetelt, de a szabadságunkat akkor sem adtuk fel.
A tervezet a törökökkel és az oroszokkal ápolt szoros barátságunkat azzal magyarázza, hogy az egykori hódítókat a vitézebb magyarok lenyűgözték, és immár hozzánk akarnak hasonlítani.
El kell érnünk, hogy a nyelvünket is megtanulják. Az első lépést már megtettük: mi, magyarok nem tanulunk idegen nyelveket, ha valamit akarnak, tanuljanak meg magyarul ők.
Ez azért fontos, mert a magyarságot az idegen nyelv tudásának hiánya tartotta meg ennyi évezreden át.
Az állam az iskolák épületeit eladja, jelentős bevételre tesz szert. A vasárnapi foglalkozásokat fokozatosan átvinnék a hegytetőkre, esztenákra (juhászok ideiglenes lakhelye, szállása és munkahelye – a szerk.), így a diákok a hőséghez, hideghez is hozzáedződnének. Világítás, fűtés nem kell, a gyerek a hét többi napján szüleivel és nagyszüleivel a kormányhivatal által kijelölt közmunkán vesz részt.
Az árokásás, a lomtalanítás, a kukoricatörés, a szemétszállítás és a kéményseprés a következő tanévtől kezdve érettségit helyettesítő tantárgyként kiválthatja a matematikát, a fizikát, a földrajzot és a magyar irodalmat, ettől a magyar diákok eredményessége nemzetközi mércével egy csapásra meg fog nőni.
Kézimunka órán a diákok a központi műhelyből kiszállított mellkasokra könnyen cserélhető gyurma-, gipsz- vagy fafejeket formáznak.
A kötelező fejek listáját a kormányzati kommunikációs portálon háromhetente frissítik.
A vasárnapi iskola reggel hattól este hatig tart. A közös ájtatosságot egybekötik a testneveléssel.
A kislabdahajítás összefonódik az ördögűzéssel, a falra festett migránsok szívére és fejére való célzásban a nyugdíjasok is részt vehetnek.
Este hat után jön az ökumenikus vecsernye, majd az alagsorban a kisdohosok sportbélyeget gyűjthetnek.
