Az európai uniós gazdaságpolitika, az intézményrendszer, a közös biztonságpolitika és az uniós szakpolitikák terén tett négy javaslatot Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió jövője kapcsán a pénteken kezdődő, varsói V4-csúcstalálkozót megelőző sajtótájékoztatón.
- Úgy vélte, hogy kiemelt prioritássá kellene tenni a biztonság kérdését, és hozzá kellene kezdeni egy közös európai hadsereg felállításához.
- Álláspontja szerint az európai központi intézményeknek – mind az Európai Tanácsnak, mind az Európai Bizottságnak – vissza kellene térniük eredeti rendeltetésükhöz.
- Ezen felül Orbán Viktor azt javasolta, hogy az Európai Unió őrizze meg régi, bevált politikáit, úgymint a kohéziós és agrárpolitikát, viszont ne emelje uniós szintre a migrációt és a szociális kérdéseket.
- Azt tanácsolta, hogy a közösség tartsa fenn az európai gazdaságpolitika szigorú költségvetési fegyelemre, szerkezeti átalakításra és gazdasági stabilitásra irányuló politikáját.
A magyar kormányfő korábban a közrádióban arról beszélt, félháborús állapotok uralkodnak.
Vitára van szükség
Az Európai Unióban komoly vitára van szükség a biztonsági kérdésekről, reagálni kell a terrorizmussal, a migrációs válsággal összefüggő kihívásokra, értékelte Beata Szydlo lengyel kormányfő.
Az Egyesült Királyság kilépéséről döntő júniusi brit népszavazás után olyan változásokra van szükség, “melyek összekapcsolják, nem pedig elválasztják a tagállamokat”, szögezte le Szydlo, aláhúzva a hatékonyabb európai együttműködésre irányuló reformok nélkülözhetetlenségét.
Az EU belső és külső biztonságát, ezen belül a terrorizmust, a migrációs válságot érintő témákban hangsúlyt kell helyezni a külső határvédelemre, valamint az EU határain kívül nyújtandó humanitárius segítségnyújtásra, szögezte le a lengyel miniszterelnök.
Két baj
A britek kilépése az Európai Unióból nem kiváltó oka, hanem következménye az Európán belüli helyzetnek, az Európai Unió pedig teljesen elvesztette az adaptációs készségét, folytatta Orbán.
Két bajjal kell egyszerre megküzdenünk. Az első az, hogy az Európai Unió elvesztette az adaptációs készségét szinte minden dimenzióban. Nem tudtuk levonni a pénzügyi válság következményeit, nincs jó adaptációs válaszunk a népvándorlásra, a terrorizmusra és az Európán belüli – az unió szempontjából külpolitikai – kérdésekben sem, mint például Ukrajna, mondta a tárgyalások megkezdése előtti sajtótájékoztatón Orbán Viktor.
A magyar miniszterelnök szerint a második baj, amellyel az EU küszködik, az, hogy az unió a már létező szabályait sem tartja be, amelyek a határvédelemre és a schengeni övezetre, a költségvetési fegyelemre és a pénzügyi intézmények működésére vonatkozik.
Összeköt
A Brexit után kialakuló helyzetben azokra az ügyekre kell összpontosítani, amelyek összekötik az Európai Unióban maradó 27 országot, emelte ki Angela Merkel.
A kancellár első számú ügyként az EU külső és belső biztonságát említette. Hangsúlyozta, hogy az EU működését szabályozó lisszaboni szerződés alapján a tagországok az eddiginél többet tehetnek és több “közös akciót tervezhetnek” a közös biztonság- és védelempolitika területén.
A belbiztonság területén, amelyen “nem csak a terrorizmus elleni harcról” van szó, közös projektek egész sora vár megvalósításra, tette hozzá Angela Merkel.
Kiemelte, hogy a migráció ügyében különösképpen a “humanitárius felelősségvállalás”, az afrikai országokkal kialakítandó “migrációs partnerség” és a Törökországgal kezdett együttműködés, valamint az “illegalitás elleni küzdelem” kérdéséről szükséges tárgyalni.
Változtatni kell
Szükség van arra, hogy a jövőben megváltozzon a kommunikáció az Európai Unió intézményei és a tagállamok között, jelentette ki Robert Fico. Szerinte az is elengedhetetlen, hogy az Európai Unió visszaszerezze globális szerepét a világpolitikában és a gazdaságban is.
A szeptember 16-i “pozsonyi csúcstalálkozón mindezt meg kell vitatni. Tudatosítani kell, hogy hosszú távú folyamatokról van szó, de el kell őket indítani”, hangsúlyozta a szlovák kormányfő, akinek országa jelenleg ellátja az unió Tanácsának soros elnökségét.
Megerősítés
Csehország számára az európai biztonság megerősítése, valamint az európai unió nyugati és keleti országai közti gazdasági és életszínvonal gyorsabb kiegyenlítése jelenti azokat a prioritásokat, amelyeket fel kíván vetni az Európai Unió szeptemberi pozsonyi csúcstalálkozóján, jelentette ki Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
Szükség van az EU külső és belső biztonságának megerősítésére. A témán belül vitat kell nyitni a közös európai hadsereg felállításáról is.
Hangsúlyozta: Csehország rendkívül fontosnak tartja azt is, hogy az Európai Unió megerősítse a lakosság körében az integrációba vetett hitet, mert ez a sikeres politika alapja.
(MTI)
