A Heti Válasz hosszú elemzést közöl arról, miként osztja meg a pápa menekültpolitikája a katolikusokat, akiknek mindenben követniük kellene Krisztus földi helytartóját. Egy vitás ügy – Róma megszólalása után – lezártnak tekintendő. Márpedig a katolikus egyház katekizmusa egyértelmű.
A lehetőség határain belül a gazdagabb országok tartoznak befogadni az idegent, aki biztonságot és alapvető megélhetést keres. […] A politikai hatóságok a rájuk bízott közjó érdekében a bevándorlási jog gyakorlását különböző jogi feltételekhez köthetik, különösen azáltal, hogy a bevándorlókat kötelezik bizonyos dolgokra a befogadó országgal szemben.
Félreérthetetlen szavak, de a Heti Válasz szerint mégsem, hiszen (zárójelben írják) a pápa nem igazán tekinthető szaktekintélynek egy olyan ügyben, amelynek nemcsak erkölcsi, hanem gazdasági és nemzetbiztonsági vonatkozásai is vannak.
Domenico Agasso, a Vatican Insider szerkesztője a lapnak azt mondta, hogy van kelet-nyugat szembenállás az egyházon belül. A nyugati egyházi vezetők elsöprő többsége és a hívők nagy része feltétel nélkül osztja az egyházfő véleményét, keleten sokkal kevésbé.
Agasso szerint azon országok katolikusai (lengyelek, magyarok) leginkább migrációszkeptikusok, ahol a menekültekben gazdasági bevándorlót, potenciális terroristát is látnak, amit a kormányon lévő pártok is erősítenek bennük. A minap Ferenc pápa Krakkóban a lengyel egyház vezetőit figyelmeztette, de már a magyar politikusoknak is üzentek.
A hetilap cikkébe a lapzárta miatt nem férhetett bele, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, miként értékelte a pápa migrációról szóló megnyilatkozásait. Harrach Péter különválasztotta, hogy a katolikus egyházfő elsősorban a segítségre szoruló, üldözött emberről beszél, “mi elsősorban az otthonainkat fenyegető migránsáradatról. Egyik vélemény sem kizárólagos, de mindegyik hangsúlyos”. Ugyanannak a kihívásnak két veszélyéről van szó. Önmagában mindegyik indokolt, de a másik teljes kizárásával nem lehet hiteles.