Közélet

Felfüggesztené az ügyészség Mengyi Roland mentelmi jogát

Polt Péter legfőbb ügyész kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél Mengyi Roland fideszes országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését – közölte Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője csütörtökön, Budapesten. A képviselőt különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben, bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás kísérletével és vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedéssel kívánják meggyanúsítani.

A 168 óra című hetilap számolt be cikksorozatban egy, az EU-s forrásokat érintő csalási kísérletről, amelynek ügyében már eljárás folyik, öt embert gyanúsítanak költségvetési csalás kísérletével. A lehallgatási jegyzőkönyvekben szerepel a Voldemort néven emlegetett Mengyi Roland fideszes képviselő neve, aki állítólag ötmillió forintot kért “alkotmányos költségként”, illetve a pályázaton megítélt pénz 90 százalékát az általa és a pályázatíró által hozott cégek kapták volna, úgy, hogy fiktív tevékenységeket számláznak ki a nyerteseknek.

Mengyi Roland maga kéri

A képviselő a Legfőbb Ügyészség bejelentése után az alábbi, rövid közlemény juttatta el az MTI-hez: “Az eljáró hatóságokkal teljes mértékben együttműködök, és magam fogom kérni az Országgyűlést, hogy a mentelmi jogomat függessze fel a valóság mielőbbi tisztázása érdekében.”

A gyanúsítottak elérték, hogy kifejezetten számukra írjanak ki egy pályázatot a TÁMOP keretében, de végül a csalás csak kísérlet maradt, mert valahogyan megneszelték, hogy a NAV már nyomoz az ügyükben, egy idő után már azt is tudták, lehallgatják őket. A lap legfrissebb számában arról ír, ma már kibogozhatatlanok, hogy a háttérben a NAV-ot irányító Tállai András vagy Polt Péter legfőbb ügyész állhatott. Az adónyomozók már készültek a rajtaütésre a kenőpénz átadásakor (ez az egyetlen lehetőség, amikor mentelmi joggal rendelkező ellen felléphetnek), de akciójukat lefújták.

Bár a csalási ügy gyanúsítottjai ellen már eljárás folyik, Mengyi Rolandot még tanúként sem hallgatták ki (gyanúsított pedig a mentelmi joga felfüggesztéséig nem lehet). A legfőbb ügyész korábbi magyarázata aszerint ennek az az oka, hogy ellenkező esetben nem lehetne meggyanúsítani: a tanúkat a büntetőeljárásban igazmondás terheli, a hamis tanúzás magában is bűncselekmény. A gyanúsítottnak viszont ilyen kötelezettsége nincs, hallgathat vagy hazudhat is saját védelmében. Elvileg tehát megfosztanák a védekezés lehetőségétől, ha előbb tanúként, majd gyanúsítottként hallgatnák ki.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik