Többnyire dicsérte egymást a két legnagyobb horvát párt, a konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és a Szociáldemokrata Párt (SDP) miniszterelnök-jelöltje a tizenhárom év után először megrendezett televíziós vitában péntek este, de mindkettő elvetette, hogy a közelgő választások után nagykoalícióra lépjenek.
Horvátországban szeptemberben előre hozott parlamenti választásokat rendeznek. A horvát közszolgálati televízió (HRT) által rendezett miniszterelnök-jelölti vitában Zoran Milanovic, az SDP elnöke elismerően szólt ellenfeléről, Andrej Plenkovicról, a HDZ elnökéről. “Andrej az egyik legjobb horvát diplomata, professzionális, pedáns, józan, nem excentrikus és jó hírnévnek örvend” – mondta. Plenkovic szintén jó diplomatának nevezte Milanovicot, mindazonáltal úgy vélte, hogy az SDP elnöke ennek ellenére “nem volt jó kormányfő”.
A vitát higgadt érvelés jellemezte, nem volt heves vagy személyeskedő és éles szóváltások sem történtek a két jelölt között, ám a legtöbb kérdésben mégsem értettek egyet a vitapartnerek.
A HDZ elnöke adócsökkentést ígért, míg az SDP elnöke úgy vélte: a gazdaság jelenlegi állapotában ez lehetetlen. A gazdasági kérdéskörben az Mol-INA-ügy is előkerült. Mindkét vezető egyetértett abban, hogy a Mol magyar olajipari vállalatnak be kell tartania szerződéses kötelezettségeit és ellenezték a sziszeki kőolajfinomító bezárását, de különbözött a véleményük abban, hogy ki a fő felelőse a Mollal fenntartott viszonyban kialakult helyzetnek. Milanovic bejelentette, hogy tárgyalásokkal megpróbálja visszaszerezni az INA-t Horvátországnak.
A kivándorlás kérdését is hosszan taglalták. Milanovic a HDZ-t, míg Plenkovic az SDP-t okolta, amiért tömegével hagyják el a fiatalok Horvátországot a jobb megélhetés reményében. Milanovic úgy értékelte, kormánya kiválóan oldotta meg a Horvátországot is sújtó migrációs válságot. Plenkovic mindazonáltal úgy vélte, a szociáldemokraták vezetője ez esetben nem volt jó diplomata, hisz Horvátország kapcsolata mélypontra került az összes szomszédos országgal az említett időszakban.
Andrej Plenkovicot júliusban választották meg a HDZ új elnökének, miután Tomislav Karamarko korábbi elnök júniusban lemondott tisztségéről. A tavaly novemberi parlamenti választások után a HDZ csak a Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti nézetkülönbségek végül az akkori kormányfő, Tihomir Oreskovic elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve a kormány bukásához vezettek. Ezt követően a HDZ támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Karamarko azért mondott le, mert nem tudta biztosítani a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget.
Plenkovic megválasztása utána a HDZ-nek néhány héten belül sikerült leküzdenie a majd tíz százalékos hátrányát az SDP-vel szemben. A legújabb közvélemény-kutatások szerint az SDP továbbra is vezet, de a HDZ mindössze egy százalékkal marad el tőle.
Utoljára tizenhárom évvel ezelőtt, 2003 novemberében rendeztek vitát a két nagy párt, a HDZ és az SDP miniszterelnök-jelöltjei – akkor Ivo Sanader (HDZ) és Ivica Racan (SDP) – között.
Horvátországban szeptember 11-én tartanak előre hozott parlamenti választásokat, a hivatalos kampány augusztus 16-án kezdődik. Újabb televíziós vitát a választások előtt három nappal tartanak, azon részt vesznek azok a pártok is, amelyek a közvélemény-kutatások szerint elérik az öt százalékos parlamentbe jutási küszöböt.
