Szerinte az a hungarikum, ahogy Magyarországon intézményesült és rendszerré állt össze a morális pánikkeltés, amit a szakirodalom egy közfigyelmet kiváltó, a társadalmat megrázó, a politika és a média közvetítésével felnagyított esemény következményeként határoz meg. A szociológus a Népszabadságnak azt mondja, a kormány olyan kampányt épített a „migránsügyre”, amelyhez hasonlóval sehol, semmilyen hatalom nem próbálkozik.
A netadó elleni tömegtüntetések idején csökkent a Fidesz népszerűsége, a kormány arculattervező agytrösztje felismerte, a trend megfordítható, ha rájátszik a magyarok erős idegenellenességére. Ez nem alkalmi ötlet, hanem komplex, hosszabb távra szóló stratégia. Sik Endre szerint bűnbakképzés és politikai manipuláció mindenhol van, de a Fidesz folyamatosan nyomkodja a „morális pánikgombot”, ami attól válik hungarikummá, hogy a kormány intézményesítette is a pánikkeltést.
Az egyetemi tanár szerint a „nemzeti konzultáció” álkérdései a szakma minden szabályát felrúgták, egy céljuk volt, hogy sulykolják a fogalmakat, amelyek az emberek érzelmeire hatnak. Ugyanilyen értelmetlen a kvótanépszavazás kérdése is, amely nem az emberek intellektusát, hanem érzelmeit mozgatja meg. A fideszes politikusok kórusa, a kormánysajtó propagandája, a médiát elárasztó kampány elől nincs menekvés.
Az egyetemi tanár szerint azt nehéz megjósolni, hogy a morális pánikgomb nyomogatásának milyen hosszú távú hatásai lehetnek, de a Tárki felmérése tanúsítja, hogy az idegenellenesség soha nem látott méreteket öltött Magyarországon. Magyarország azon EU-s országok között van, ahol az emberek nagyobb része gondolja azt, hogy az illegális migráció megfékezésére speciális eszközök és intézkedések szükségesek. A Tárki kutatása szerint a jóléti sovinizmus – amely migránsoknak adott pénzbeli és egyéb segítségek csökkentését jelenti – összefüggésben áll az idegengyűlölettel és a bűnbakképzéssel.
Hat a pánikgomb
Az európai lakosság nagyobb része úgy véli, hogy a kontinensre érkező menekültáradat növeli a terrortámadások kockázatát, állapította meg egy frissen közzétett közvélemény-kutatásában az amerikai Pew Research intézet. A megkérdezettek jelentős része a munkahelyét és a szociális juttatásokat is félti a bevándorlás miatt. A felmérést tíz országban, köztük Magyarországon végezték el, ezek lakossága az uniós összlakosság mintegy 80 százalékát teszi ki. Több mint 11 ezer embert kérdeztek meg, a hibahatár 3,1-4,6 százalék.
A kutatási eredmények szerint 76 százalékkal Magyarországon a legnagyobb azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy a bevándorlással párhuzamosan nő terrorfenyegetettség is. Kiemelkedően magas (71 százalék) az így gondolkodó lengyelek aránya is. Németországban, ahová a legtöbb menekült érkezett, a megkérdezettek 61 százaléka mondta azt, hogy összefüggés van a bevándorlás és a terrorizmus között. A tavaly novemberben terrortámadással sújtott Franciaországban a kutatásban részt vevők kevesebb mint fele (46 százaléka) véli növekvőnek a terrorveszélyt a bevándorlás miatt, míg 51 százalék szerint a kettő nem függ össze.
A bevándorlás gazdasági hatásait kutató kérdésre a tíz ország közül hétben többségbe kerültek azok, akik tehernek tartják a menekültek befogadását, és úgy érzik, hogy ezáltal veszélybe kerülhet a munkahelyük és a szociális juttatásaik. Az amerikai közvélemény-kutató intézet a minap nemcsak azt mérte, mitől tartanak leginkább az európaiak, hanem azt is, hogy a tíz vizsgált európai állam polgárai közül, kik a leginkább magukba fordulók. A magyarok.
