Az InfoRádió Aréna című műsorában Ónodi-Szűcs Zoltán érdemben nem válaszolt a János Kórház felújítását és az új budapesti kórház helyét firtató kérdésre.
Én nem a János Kórházról szeretnék beszélni, pont ezzel szeretnék szembeszállni, hogy ne az intézmények jövőképét vázoljuk fel. Teljesen mindegy, hogy Jánosnak hívják a kórházat vagy Zolinak, mint engem, a lényeg, hogy a beteg megkapja a megfelelő ellátást.
Már több mint 10 lehetséges helyszínt vizsgáltak meg – mondta az egészségügyért felelős államtitkár. Elsődleges szempontnak a leendő kórház jó megközelíthetőségét és az ingyenes parkolást nevezte és emlékeztetett rá, hogy az elmúlt hat évben a kormány 580 milliárdot költött az egészségügyre, de az EU szabályai szerint a pénz nagy részét a vidéki kórházak kapták.
Az uniós logika mentén a főváros környéke nem volt elmaradott régióként kezelve, ezért nem tudtunk uniós pénzeket felhasználni. A vidéki intézményrendszer nagy része megújult, miközben a fővárosra nem jutott forrás kellő mértékben. Pont ezért hangzott el az egy évvel korábbi frakcióülésen egy bejelentés, miszerint épülnie kell egy intézménynek Budapesten, hogy ezt a fajta különbséget elkezdjük ledolgozni.
Az egészségügyi államtitkár szerint az orvosok létszáma megfelel az OECD-átlagnak, de rossz a területi eloszlásuk az országban. Másfélszer több orvost képzünk, mint az OECD-átlag, az alapellátásban bizonyos helyekre mégsem találnak orvost évek óta, és ez igaz a szakellátásokra is, de a legnagyobb gond, hogy kevés a szakdolgozó.
Ónodi-Szűcs Zoltán elismerte, hogy az egészségügyi bérek nincsenek rendben, de szerinte nem is lehet a magyar bérek járulékaiból egy európai bérrel működő egészségügyet működtetni.
Aki ilyet mond – az nem tudom milyen mozit vagy filmet néz – mert ez egyszerűen nem lehetséges.
Az egészségügyi munkabékéhez hosszú távú bérmegállapodás szükséges. Az államtitkár a felmondásukkal fenyegető győri sebészeknek is üzent.
Nem az a szakma a leginkább rászoruló, aki most jelenleg a hangját hallatja. Nem az a fő gond, amit a sajtóban látunk, hiszen nem a szakdolgozó 120 ezer forintjáról beszélgetünk most, hanem egy igen jól kereső szakma ügyeleti díjairól. Nekem is voltak ilyen ügyeim, mikor én voltam gyakorló vezető egy intézményben. Ott is adódtak munkabérprések. Ilyenkor nagyon keményen és nyíltan kell beszélni mindenkivel arról, hogy mennyi pénzt tudunk elosztani. Csak olyat lehet kérni, amit végre is lehet hajtani.
A 15 sebész már ügyvédi letétbe helyezte – egyszer már visszavont – felmondását. Összjövedelmük 185 százalékos emelését követelik, március végéig adtak haladékot a megegyezésre. A kórház főigazgató főorvosa a TV2 reggeli műsorában azt mondta, nem lenne igazságos, ha ezt a szűk csoportot külön honorálnák, és bár a sebészeti osztályon nagyon rossz a hangulat, nincs kompromisszum. Hozzátette: ő nem gondolja, hogy fel fognak mondani a sebészek.
