A kormány csökkentené a bürokráciát, jelentősen megnyirbálná az állami alkalmazottak létszámát. Februárban dönt a minisztériumi háttérintézményekről, kormányhivatalokról. A Miniszterelnökséget vezető miniszter célkeresztjében 73 intézmény van, a bérköltségek 20 százalékát spórolnák meg. A Policy Agenda megvizsgálta, mennyi az esélye egy érdemi, ésszerű átszervezésnek.
Az elemzés szerint az állami alkalmazottak számáról többféle adat van, de a kormány azt használja, amely szerint körülbelül 1 millió embert foglalkoztat az állam, ami az összes foglalkoztatott 26,8 százaléka. Magyarországon az állami dolgozók foglalkoztatójuk alapján három csoportra bonthatóak, de a kormány az állami vállalatok alkalmazottaival most nem foglalkozik, azaz mintegy 280 ezer ember eleve kimarad a létszámcsökkentésből.
Az önkormányzatok dolgozóit érinthetné ugyan a létszámcsökkentés, de ehhez csökkenteni kellene az önkormányzati feladatok számát, és komoly politikai konfliktust okozna, hiszen a polgármestereknek kellene dönteniük, kiktől válnak meg. Ez hatással lenne a kormánypártok szavazóbázisára.
A politikai károk miatt kicsi az esély, hogy ezen a területen lépne a kormányzat. Ebben a szegmensben kb. 300 ezer ember dolgozik.
További lehetőség lenne a központi kormányzat létszámának (540 ezer fő) lefaragása. Mintegy 120 ezer főt foglalkoztat a KLIK, ahol nem valószínű leépítés, hiszen a kormány nyilván nem akarja tovább hergelni a tanárokat. Az egészségügyben és a szociális szférában csaknem 130 ezer fő dolgozik a kormányzatnak, de e területeken munkaerőhiány van, az intézményi struktúra átrendezése nélkül (pl. kórházak bezárása) nem lehet csökkenteni a létszámot. Ugyanígy kivehető az átalakításból az a 91 ezer ember, aki vagy igazságügyi alkalmazott, vagy valamely rendvédelmi szervnél, illetve a Honvédelmi Minisztérium szervezeteinél dolgozik.
A rendpártiságát hangsúlyozó kormány nehezen magyarázná meg, ha létszámot csökkentene ezeken a területeken.
A Policy Agenda arra jutott, hogy a feltételezett létszámleépítés 154 ezer embert érinthet, és még ez sem jelenti azt, hogy ennyi felesleges munkahely van a rendszerben. A kutatók szerint az elmúlt 15 évben érdemi reformot az államigazgatásban csak Ausztria hajtott végre, 1999 és 2012 között 35 ezer fővel csökkentette a központi költségvetésben dolgozók számát, de ott nem fűnyíróelv érvényesült, differenciáltan döntöttek. Az elemzés szerint az ambiciózus magyar kormányzati célok teljesüléséhez, a sokkal kisebb államhoz még az osztrák modell is kevés lenne. A mostani szerkezetben 25-30 ezer fővel csökkenhetne az állami foglalkoztatottak száma. A valódi kérdés, hogy a kormány hozzá mer-e nyúlni olyan általa tabunak tekintett kérdésekhez, mint az állami cégek esetleges átalakítása, az állam kivonulása bizonyos területekről. E nélkül csak pótcselekvés az, ami a háttérintézmények átalakítása területén történik – írta a Policy Agenda.
Korábban az LMP jelezte, hogy a közigazgatás átszervezéséről szóló tervek valójában nem csökkentenék a bürokráciát, az intézmények elsorvasztása pusztán centralizációt és megszorítást jelent. Az ellenzéki párt szerint a kabinet magán kezdhetné a bürokráciacsökkentést, mert ennyi miniszteri biztos, államtitkár, helyettes államtitkár és más különleges státuszú, juttatású ember még soha nem dolgozott a közigazgatásban.
