Szigorodhat a magán- és alapítványi iskolák szabályozása, ugyanis az elmúlt időszakban több szabálytalanságra is bukkantak az ellenőrzések során – mondta Czunyiné Bertalan Judit egy háttérbeszélgetésen az MTI kérdésére. A köznevelési államtitkár kifejtette: az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) a köznevelési, finanszírozási ügyek során sok esetben tapasztalt szabálytalanságot. Példaként említette, hogy az intézmény a működési engedélyében nem szereplő tevékenységet folytat, elsődlegesen nem engedélyezett OKJ-s szakképesítésre történő nevelést, oktatást végez, vagy nem jelzett helyszínen végzett, végez oktatás-nevelési tevékenységet.
Van olyan, jelenleg másodfokú szakban lévő ügy is, ahol romániai helyszínen végzett oktatási tevékenység után kíván költségvetési támogatást felvenni a fenntartó. Nyilvánvaló, hogy a kormányhivatal által kiadott, a nevelési-oktatási tevékenység ellátására feljogosító hatósági működési engedély csak Magyarország területén ellátandó tevékenységre jogosítja fel a fenntartót és az intézmény vezetőjét – szögezte le Czunyiné Bertalan Judit.
Fontosnak tartotta felhívni a közvélemény figyelmét arra, hogy http://www.oktatas.hu/hivatali_ugyek/kir_intezmenykereso honlapon valamennyi köznevelési közfeladatot ellátó, egyházi jogi személy, nemzetiségi önkormányzat, valamint magán intézményfenntartó működési engedélye megtekinthető.
Ezzel az egyszerű ellenőrzéssel elkerülheti mindenki, hogy olyan intézménybe iratkozzon be, amelyben az általa választott nevelés, oktatás jogszerűen nem folytatható – közölte az államtitkár.
Megjegyezte: a költségvetési támogatást a fenntartó igényli a Magyar Államkincstártól, és a fenntartó számol el évente a felhasználásról. Szükséges eloszlatni azt a félreértést, hogy a költségvetési támogatás alanyi jogon jár a fenntartónak – tette hozzá.
Kitért arra is: a támogatást a fenntartó igénylésében megadott gyermek- és tanulólétszám alapján állapítja meg a kincstár. Előfordultak olyan esetek is, amikor olyan gyermekkel, tanulóval létesített az intézményvezető a köznevelési intézményben jogviszonyt, akinek a nevelését-oktatását ténylegesen nem látja el az intézmény – említett egy másik példát.
A köznevelési intézményi jogviszonnyal összefüggő másik alapvető probléma, hogy a gyermekek, tanulók rögzítése, az oktatási azonosító igénylése, megléte nem felel meg a jogszabályi előírásnak.
Gondot jelentett, hogy az igénybevett költségvetési támogatás felhasználását nem alapozza meg koherensen a fenntartónál, illetve az intézményben vezetett pénzügyi, tanügyigazgatási és egyéb nyilvántartás. A fenntartók előszeretettel hivatkoznak “adminisztratív” hibára.
A hatósági ellenőrzések tapasztalatai szerint több alapítványi iskolában a tanügyi nyilvántartások hiányosak voltak, illetve vezetésük nem felelt meg a jogszabályi követelményeknek, a foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége nem felelt meg az általuk betöltött munkakör követelményeinek és a törvényi előírásoknak sem, az intézményvezető nem győződött meg hitelt érdemlően a pedagógusok büntetlen előéletéről – sorolta.
Az MTI-hez eljuttatott háttéranyag szerint a NAV-nál költségvetési csalás bűntettének gyanúja miatt több eljárás is folyamatban van, így például a szegedi Esély a Hátrányos Helyzetűeknek Közhasznú Alapítvány, a fővárosi Drégelyvár Oktatási Központ Alapítvány, vagy a győri Keresztény Család Gyülekezet Vallási Egyesülete esetében.
Ugyanakkor idén öt évig húzódó eljárást követően a fővárosi Paulay Alapítvánnyal (Budapest) szemben jogerősen pert nyert az Emmi. Az alapítványi fenntartású intézmény (Angol-Magyar Képző és Továbbképző Központ Két Tanítási Nyelvű Idegenforgalmi és Nemzetközi Vendéglátó Szakképző Iskola és Gimnázium) nem vezette a jogszabályban előírt papíralapú nyilvántartásokat, kizárólag számítógépes (elektronikus) nyilvántartásokkal kívánta igazolni az érvényes tanuló jogviszonyok létrejöttét, fennállását. A Kúria ítéletével helybenhagyta a kincstár elsőfokú határozatát helybenhagyó másodfokú minisztériumi döntést. Az ítélet precedensértékű – olvasható a háttéranyagban.
