Több közvélemény-kutatási adatot és összeesküvés-elméleteket is összegyúrt a Political Capital, hogy megkapja napjaink kórtünetét: nem bízunk az Európai Unió intézményeiben. A bizalom az elmúlt tíz évben zuhant be, jelenlet az uniós polgárok 40 százaléka bízik az EU-ban, így az sem meglepő, hogy 2014-ben az Európai Parlament képviselőinek 20 százaléka valamely euroszkeptikus pártból került ki.
Nem jobb a helyzet a nemzeti kormányokkal való viszonyban sem. Az európaiak 38 százaléka a nemzeti és uniós intézményekkel szemben is rendkívül bizalmatlan, és csak kizárólag 9 százalék volt bizakodó. Ott csökkent a leginkább a bizalom, ahol meglegyintette a válság az államokat, így Spanyolországban, Görögországban, Cipruson vagy Írországban. De a folyamatokat nem lehet csak a gazdasági válsággal indokolni, minden régi EU-tagállamban csökkent a bizalom a kormányok iránt.
Inkább az EU, mint a kormány
Jobban megbíznak az emberek az EU-s intézményekben, mint a saját nemzetükéiben, ez 21 tagállamban van így. Mindössze hat, fejlettebb tagállamban bíznak jobban a nemzeti parlamentben, mint az EU-ban. Magyarországon májusban mérték fel a bizalmat, 56 százaléknak az EU-val nem volt baja, a kormány esetén ez csak 24 százalék volt. Az összes képviseleti intézménnyel szemben hiányzik tehát a választói bizalom, nem csak az EU-val szemben.
A legmagasabban a szemünkben a rendőrség és a hadsereg áll (tehát nem választott testületek). Fontos még, hogy az alacsony iskolázottság alacsony bizalmi szintet jelent, ugyanígy az életükkel elégedetlenebbek a bizalmatlanabbak is. Akik jobban el vannak szigetelve a tárasalomtól, kevesebb a kapcsolatuk, szintén ebbe a kategóriába sodródnak.
Négy országcsoportot különböztetnek meg a bizalom mértéke szerint. Hollandiában, Svájcban és Észak-Európában a legmagasabb a bizalom mértéke, közepes Belgiumban, Németországban, Észtországban, Nagy-Britanniában és Írországban, átlag alatti Csehországban, Magyarországon, Olaszországban, Litvániában, Szlovéniában, Spanyolországban és Franciaországban, végül extrém alacsony Bulgáriában, Cipruson, Lengyelországban, Portugáliában és Szlovákiában.
Visszhangkamra hatás
A hasonlóan gondolkodó emberek radikalizálják egymást, ez a visszhangkamra hatás – írja a tanulmány. Ez a közösségi oldalakon jön létre, ahol gyakran ellentétes politikai nézeteket valló emberek is egyet tudnak érteni a bizalmatlanságban. Emiatt is burjánzanak az összeesküvés-elméletek. Két fő csapásirány létezik: az egyik a zsidókat és Izraelt sejti a menekültválság hátterében, a másik szerint az Iszlám Állam trójai falovai a menekültek.
A Political Capital végső megállapítása szerint nem lehet cél a politikai bizalom növelése. Inkább a paranoiás, irracionális minták lerombolására kell koncentrálni, illetve csökkenteni az állampolgári elvárásokat, hogy minden problémánkat az állam oldja meg. Ezt alulról kell elkezdeni építeni, például oktatással, hogy a fiatalok tudatos médiafogyasztók legyenek és megértsék a társadalmi-politikai folyamatokat. A bizalom építését segíthetik a politikusok és polgárok közti közvetlen kapcsolatok is.
