Elkaszálta az EU a élelmiszermultik megadóztatását – jelentette be Lázár János, a Miniszterelnökség minisztere csütörtöki szokásos (bár 11 órára előrehozott) sajtótájékoztatóján. Lázár elárulta, egyből a reptérre megy egy külföldi út miatt a Kormányinfóról, ezért hozták előbbre az egész tájékoztatót (azt nem közölte, hova indul).
Azzal kezdte, hogy elmarasztalta Magyarországot az Európai Bizottság az élelmiszer-biztonsági különadó miatt. Pedig csak azt szerette volna a kormány, ha a nagy áruházak több pénzt adnak a vizsgálatokra. “Azt nem tudjuk, ezért mivel fizettek a multik Brüsszelnek” – mondta hozzátéve, 23 milliárd forinttól esik el az állam emiatt. A terv, hogy megvizsgálják, más országokban hogy vonják be a láncokat, a cél, hogy aki nagy, az többet vállaljon a kicsiknél. Az EU-s versenyjogi biztos szerinte nem veti el a progresszív adózást. Az ilyen ügyek amúgy szerinte bejelentésre indulnak, a nagyvállalatok mószerolták be az országot.
Cigi és Makovecz
Új dohányipari adót is akarnak: azért szeretnék növelni a terheket, mert Magyarországon töméntelen tüdőrákos van, csökkenteni kell a dohányzás mértékét. Négy forint per szállal fogják sújtani a legkárosabb dohánytermékeket.
Makovecz Imre szellemi hagyatékát is gondozni akarja a kormány, lesz kutatóintézet, az életművet feldolgozzák, felújítják a meglévő épületet, sőt a meg nem valósult terveket is megépítik.
A bevándorlásról azt mondta, a fő, hogy megvédjék a magyar határokat. Lázár megint mantrázta, hogy minden politikai menekültnek védelmet biztosít az ország, csak a legális belépési pontokon jelentkezzenek. Illegális bevándorlóból egyet sem kérnek. Nagy a nyomás a kormányon szerinte, hogy az ország fogadjon be migránsokat, de a gazdasági bevándorlók nem kellenek. A menekültkvóta miatt bírósághoz akar Magyarország fordulni. Lázár szerint a kvóta tünet, a görögöknek kéne a határt lezárni, és nem lenne szükség kvótára.
Eddig szerinte 40 ezer ember esetében jelezték Európában, hogy visszatoloncolhatóak lesznek ide. Lázár szerint se Németországból, se Dániából nem akar az ország senkit visszavenni, mivel Görögországban léptek először az EU területére. Lázár megköszönte a határnál szolgálatot teljesítőknek a munkájukat, majd odaszúrt az osztrákoknak is, hogy inkább nem akarja Kádár János gulyásos mondását citálni. Szerinte hipokrita álláspont az osztrákoké, akik elmondásuk alapján kapukat építenek szárnyakkal, tehát kerítést.
Megkapta az USA
Colleen Bell corvinusos előadásáról is volt szó. “Mi az Egyesült Államok nagykövetének kérésére sem akarunk senkit befogadni” – mondta Lázár. Megismételte Szijjártó Péter külügyminiszter álláspontját, hogy mi az Európai Unió tagjai vagyunk, velük vitatjuk meg az ilyen kérdéseket. Szerinte nem jó, hogy meg akarják mondani Hódmezővásárhelyen és Makón, hány bevándorlót fogadjanak be.
A többi bírálatra azt mondta, az egyházügyi és közbeszerzési törvények is módosítva lesznek, de ez az unió miatt van így. Ne beszéljen senki felülről Magyarországnak – mondta Lázár, aki kioktatta az USA-t, hogy a kormány célja, hogy ne amerikai multik tulajdonában legyen a magyar energiaszektor. Paks II pedig transzparens lesz, nyilvánosságra hozzák, amit egy amerikai atomerőmű építésekor is nyilvánosságra szoktak hozni.
A földműves az új kisember
A földművesek akarnak földet venni, mondta el az állami földek elárverezéséről Lázár. Az állami tulajdonban lévő 20 százalékát érinti. Leegyszerűsítve a kérdést azt mondta, a külföldiek vagy a magyarok szerezzenek földet, ez a fő kérdés. Nyílt árverés lesz, lehetőség szerint piaci ár felett veszik majd meg a földeket. November 16-tól a kormányhivatalok bonyolítják majd az aukciókat a nagyvárosokban. “Az MSZP győzze meg a földműveseket, hogy ne vegyenek földet” – emlegette az új keményen dolgozó kisembert, és szúrt oda sokadszor az ellenzéknek.
Átlag 50 ezer forint per aranykorona áron adják majd országosan a földet, legalábbis ennyiről indul a licit. Állnak alkotmánybírósági kontroll elé, mivel anno Gőgös Zoltán vezetésével a szocialista kormányok is csináltak árverést, az akkor kiállta a próbát.
Három nagy állami ménesbirtok is lesz: a bábolnai, szilvásváradi, mezőhegyesi ménesek megmaradnak, az utóbbit újraalapítják, több földet is ide integrálnak. Mintagazdaságot ezeken felül is lehet majd alapítani, ehhez magas szakmai színvonal kell. Beszélt arról, hogy lehet majd hitelt felvenni a Budapest Bank fiókjaiban azoknak, akik földet akarnak venni. A gazdáknak amúgy ügyvédi segítséget is ajánlott Lázár, mivel nyolc dokumentum is kelleni fog, bonyolultak a jogszabályok.
Lázár beszélt arról, hogy sok tétel ingyenes lesz a hivatalos ügyintézésben, pl. sok első okmány ingyenes lesz, de az erkölcsi bizonyítvány is, öröklés esetén pedig a haszonélvezeti jog is. Jövő csütörtökön kezdődik a parlamenti vita erről. Közeleg az elektronikus ügyintézés és a területi közigazgatásban dolgozók 30 százalékos béremelése is. Beszélt Demján Sándor vállalkozóval is arról, hogyan lehet a kkv-k bürokráciaterheit csökkenteni, hogy juthatnak könnyedén forráshoz.
Lázár amúgy mostantól negyedévente szeretne minden érdekképviselettel találkozni, amelyik pályázni szokott uniós forrásokra. Jövőre amúgy 2000 milliárd forintot kéne kifizetni, másfél év alatt iszonyat mennyiségű pályázatot kell kiírni. Összesen akár 9000 milliárd forintot is lehívhat az ország.
A rendszerváltás óta nem dolgoztak annyian, mint most
A miniszter szerint 6 százalék alatti a nagyvárosokban a munkanélküliség (persze ő sem tette hozzá, hogy a közmunkaprogram áll nagyrészt a háttérben). Munkaerőhiányról beszélnek a megyei jogú városok vezetői, ott tartunk. Szerencsére az újságírók segítségét is kikérte, hogy a hivatali bikkfanyelvet leegyszerűsítsék, várja a javaslatokat.
Liget (II.) Projekt
Lázár János várja az építkezést – derült ki, mert szerinte sok szó esik a Városliget megújításáról, kevés a tett. “A Ligetben ligetet szeretnénk” – mondta a miniszter, aki szerint a fő elvárás a felelős Baán Lászlótól, hogy a zöldterület megmaradjon, erre ötletpályázat kiírását várják el. Kiderült, Orbán Viktor türelmetlen, ő is a park felújítását várja. Az eldőlt, hogy a múzeumok – a galéria és a zeneház – a Városligetbe kerülnek, arról pedig nincs vita, hogy az itteni épületek felújításra szorulnak, a parkolást meg kell oldani, az infrastruktúrát fel kell újítani. A fotográfiai és építészeti múzeumok nem épülnek meg, de újjáépítik a Városligeti Színházat és a Közlekedési Múzeumot.
Van egy új, Liget II. nevű projekt is: a Nyugati pályaudvar és a Városliget közötti területet akarják felújítani. Beszélt erről a MÁV-val is, hogy a MÁV kezelésében álló lerobbant területeket fel kéne újítani. Ezt országosan érti, Miskolcot és Székesfehérvárt hozta fel példának. A budapesti lehetne a mintaprojekt. A pályaudvart is felújítanák, a mögötte lévő területet Finta József tervei alapján, EU-s pénzből parkosítanák, több tízezer fát ültetnének. A MÁV területein akár egymillió fát is lehetne Lázár szerint telepíteni.
Csontvárynak volt egy elképzelése 1918-ban: hat képéből múzeumot létesített volna a hadirokkantak, -árvák és -özvegyek tiszteletére. Ezért azt javasolta Lázár, írjanak ki ötletpályázatot a megvalósításra, ebben persze a Városliget is szóba jöhet.
Olcsó áram, olcsó gáz
Jövőre 3,4 millió háztartásban szolgáltat az állam gázt, 2 millióban pedig az áramot. De hogy lehet rezsicsökkentés? Van javaslat Lázár szerint: a november 4-i kormányülésre készül egy előterjesztés, miszerint vissza kell szerezni az energiatárolókat, -szolgáltatókat, -elosztókat és nem adják el az atomerőművet sem. Ezek újabb rezsicsökkentés előtt nyitják meg a kaput. Arra nem reagált, hogy tényleg a nukleáris hulladék kezelésének büdzséjéből veszik-e el a pénzt, ahogy az Index korábban megírta.
Paks II-ről Münchenben volt, Belgrádban lesz társadalmi egyeztetés, Brüsszellel is zajlik a párbeszéd, sőt Magyarországon is volt 41 településen közmeghallgatás, amiről szerinte lemaradtak a civil szervezetek. Lázár így is tárgyalna, nem zárkózik el a szakmai közmeghallgatásoktól.
