Pénteken első fokon újrakezdődik Biszku Béla pere a Fővárosi Törvényszéken – tudósít az MTI. A 94 éves volt belügyminisztert és miniszterelnök-helyettest háborús bűnökkel vádolják az 1956 utáni megtorlások miatt. Az állampárti vezető felelősségre vonására csak most tesznek kísérletet a rendszerváltás óta, az 1990-es években ugyan már volt egy eljárás a salgótarjáni sortűz miatt, de ebben Biszku csak tanú volt.
Félszáz ember halála miatt áll a vádlottak padján
A mostani eljárás vádirata szerint Biszku Béla a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. A karhatalom halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le a fegyvertelenül demonstráló polgárokra – 1956. december 6-án Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál három áldozata volt a sortűznek, két nappal később, Salgótarjánban pedig negyvenhatan haltak meg a magyar karhatalmisták és szovjet katonák fegyvereitől, köztük nők és gyerekek.
Biszku terhére rója a vád azt is, hogy karhatalmisták 1957 márciusában súlyosan bántalmaztak három akadémiai kutatót Martonvásáron, de a felelősségre vonás akkor elmaradt.
Az egykori belügyminiszter nem tett részletes vallomást és mindvégig tagadta a bűnösségét. A tárgyalásokra tolószékben érkezett két idős nőrokona támogatásával, az elhangzó beszédeket nagyothalló készüléken keresztül követte figyelemmel.
A koncepciós pereket is letagadta
Tavaly májusban első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélték Biszku Bélát felbujtóként, több emberen elkövetett emberölés, valamint bűnpártolással megvalósult háborús bűntett és más bűncselekmények miatt. Bűnösnek mondták ki a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadása miatt is, ugyanis 2010-ben egy tévéműsorban arról beszélt, hogy 1956-ot ellenforradalomnak tartja, és tagadta, hogy akkor koncepciós perek folytak volna. Amiatt is bűnösnek mondták ki az egykori kommunista vezetőt, mert a nyomozás során a lakásán tizenegy töltényt találtak.
Az elsőfokú döntés ellen a vád és a védelem is fellebbezett – előbbi életfogytiglani börtön kiszabását, utóbbi az eljárás megismétlését kívánta elérni.
Történészek vagy jogászok asztala?
Júniusban másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy az elsőfokú döntés megalapozatlan, arra érdemi másodfokú határozatot nem lehet építeni. A törvényszék nem tett eleget ügyfelderítési és indoklási kötelezettségének, valamint bizonyítási hibákat vétett – közölte az ítélőtábla.
Rúzsás Róbert, az ítélőtábla tanácselnöke szóbeli indoklásában megjegyezte: nem kizárt, hogy a bizonyítási eljárás eredményre vezethet, de tisztázni kell többek közt azt is, hogy a szovjet megszálló erők mennyiben követték a magyar hatóságok utasításait. Hangsúlyozta, hogy a történelmi felelősség és a büntetőjogi felelősség megállapítása közt lényegi különbség van – előbbire a történelemtudomány, utóbbira a büntetőjog szabályai vonatkoznak.
„Valószínűleg az élet fogja megoldani”
Biszku védője az akkori határozathirdetés után azt mondta: megnyugtató, hogy az igazságszolgáltatás képes korrigálni hibáit, ugyanis a Biszku-ügy politikailag motivált, de ügyfele és az egész társadalom számára egyaránt az lenne a legfontosabb, hogy kiderüljön az igazság. Ezt viszont nem segíti, ha a hatóságok nyomás alá kerülnek, és előre legyártott koncepciók alapján közelítenek az egyes ügyekhez – tette hozzá.
A kormánypártok ezt másképp gondolták. Gulyás Gergely fideszes képviselő szerint a tábla határozata azt mutatta meg, hogy a magyar igazságszolgáltatás „még a legnyilvánvalóbb bűnösökkel szemben” sem képes olyan eljárás lefolytatására, amely tisztázná, milyen szerepet játszottak a pártállam kommunista vezetői az 1956. októberi forradalmat követő tömeggyilkosságokban. Lázár János azt mondta, hogy az ítélet indoklása kifejezetten felháborítja, Trócsányi László igazságügyi miniszter pedig Biszku korára utalva azt, hogy „valószínűleg az élet fogja megoldani ezt a problémát”.
