A Magyarországon élő koptok nem tudnak róla, hogy a kormány titokban ezernyi üldözött sorstársukat befogadta. A Népszabadság beszélt egy rendszeresen templomba járó kopt kereszténnyel és a magyarországi kopt egyház egyik volt elöljárójával is. Szerintük a templomot száz-száztíz család, mintegy ötszáz ember látogatja összesen. Ők nem róla, hogy ezrével érkeztek volna kopt keresztények Magyarországra.
De még Khalil Youssef, a magyarországi kopt egyház vezetője sem. Őt külföldön érték el. Azt mondta, azok a családok, amelyek az elmúlt években jelentek meg a budapesti templomban, elsősorban nem titokban befogadott menekültek, hanem üzletemberek. Van tartózkodási engedélyük, de nem Magyarországon élnek, hanem „jönnek-mennek” Európában és a világban.
A kis vallási közösség vezetője azt mondja, neki is feltűntek volna az új emberek, mivel hagyományosan a templom az első hely, ahol a koptok jelentkeznek, ha új országba kerülnek. Khalil Youssef kizártnak tartja, hogy egyháza ne szerzett volna tudomást arról, ha kopt keresztények – ráadásul ezres nagyságrendben – menekültek volna Magyarországon.
Korábban Balog Zoltán miniszter Párizsban jelentette be, hogy Magyarország 2013–2014-ben ezer keleti keresztény családot befogadott Irakból és Egyiptomból – a nyilvánosság kizárásával, a magyar állampolgárság megadásával. Az üldözött keresztények az ottani egyházak igazolásával érkeztek, és nemzetbiztonsági ellenőrzésen estek át.
Az, hogy kopt keresztényekről van szó, Szijjártó Péter mondta a Népszabadságnak.
„Magyarország is fogad be menekülteket, de nem beszélünk róla. Ezres nagyságrendben fogadtunk be kopt keresztényeket, amikor Egyiptomban üldözték őket.”
Az eset kipattanás után Fodor Gábor képviselő jelezte: írásbeli kérdést intéz Balog Zoltánhoz, hogy kiderüljön, miként lehet titokban állampolgárságot kapni Magyarországon. A liberális politikust érdekelné az is, hogy az ezer család hány főt jelent, hogyan, mikor jöttek, milyen hatályos jogszabályok alapján, milyen eljárás alapján döntöttek a befogadásukról, mi indokolta a titkosságot. A Liberálisok közérdekű adatigényléssel is megpróbálnak utánajárni a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál, hogy 2013-2014-ben hányan, milyen nemzetiségűek kaptak állampolgárságot.
Az ENSZ menekültügyi főbiztosságának szóvivője szerint nem szabad vallási alapon válogatni a menekültek között. Nem jogi, hanem erkölcsi alapon korábban ugyanezt mondta Ferenc pápa és az Európai Bizottság elnöke is.
„A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni. (…) Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó.”
Jean-Claude Juncker Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédében ehhez hozzátette, hogy a menekülteket nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveresei elől menekülnek, azok mindenáron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket. Az EU-országoknak – mondta az Európai Bizottság elnöke – nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között.
