L. Norbert a történetét először a szoljon.hu-nak mesélte el: „már este volt, amikor úgy gondolták, hogy a nagy melegben megmártóznak egy kicsit a folyóban, de édesapán hirtelen eltűnt a vízben. Azonnal értesítették a rendőrséget a történtekről. Azt hittük, olyan lesz, mint ahogy már itt-ott láttuk, hogy nagy erőkkel elkezdik a keresést a folyón, hátha felbukkan valahol.”
A férfi testvére másnap reggel bement a szolnoki rendőrségre, ahol megkérdezte, hogy áll a keresés. Azt a választ kapta, hogy még nem kezdték el, majd csak nyolctól állnak neki. „Én háromnegyed kilenckor visszamentem és ismét érdeklődtem, történt-e valami, lett-e eredménye a kutatásnak. Akkor azt a választ kaptam, hogy már végeztek is, mert riasztást kaptak.”
Norbert ezután megkért egy horgászt, hogy a motorcsónakjával vigye be őt és a barátnőjét a folyóra, ahol pár perc múlva észrevettek valamit. „Édesapám élettelen testét sodorta a víz magával. Azonnal odamentünk és tartottuk a csónak mellett, miközben felhívtuk a rendőrséget, és közöltük, hogy megtaláltuk. Nem is tudom, nem is értem miért három járőrautót küldtek, akik a partról néztek bennünket, miközben mi próbáltuk édesapámat tartani. 10-15 perc is eltelt, mire jött egy mentőhajó, amibe végre beemelték a testet. Leírhatatlan fájdalom, amikor egy gyermek a saját édesapját tartja a kezei között, és még ilyen felháborító módon viselkedik, cselekszik a hatóság. Ezért döntöttem úgy, hogy elmesélem ezt a számomra fájdalmas történetet.”
A Bors megkereste az illetékes rendőrséget is, ők nem kaptak választ, a szoljon.hu-nak azonban a hatóságok azt a választ küldték, hogy „a haláleset körülményeit a Szolnoki Rendőrkapitányság közigazgatási hatósági eljárás keretében vizsgálja.”
