kolosy baleset (kolosy baleset)
Közélet

Gyilkosként látná a bíró a tolvajt üldöző autóst – megszólalt a bíróság

Nem csupán nyilatkozatai szerint, hanem az elkövetés körülményeinek vizsgálata alapján kell megítélni az elkövető esetleges szándékát - áll az indoklásban.

“A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság eljáró tanácsa álláspontja szerint, a vád tárgyává tett cselekmény a vádirati minősítéstől – halált okozó közúti veszélyeztetés bűntette- eltérően súlyosabban emberölés bűntetteként is minősülhet” – olvasható a Fővárosi Törvényszék válaszlevelében, amelyet a 2012 decemberében történt Kolosy téri baleset kapcsán küldött a Hír24-nek. Mint arról beszámoltunk, a tragédiával végződő eset ügyében – amelynek lényege, hogy az autós üldözőbe vette a táskáját ellopó motorosokat – a bíró, akinél az ügy iratai landoltak, a per előkészítése során úgy találta, hogy valójában emberölés történt. 

Egyikük meghalt, a másik elszaladt

A megvádolt autós múlt héten a Hír24-nek elmondta, nem akarta, hogy bárkinek is baja essen, abban bízott, hogy a menekülő tolvajok eldobják a táskáját. A páros egyébként betörte a kocsi ablakát, míg ő a piros lámpánál várakozott, majd felkapták a kiszemelt holmit és jelszáguldottak. Bár az ügyészség szerint a sofőr meglökte a kétkerekűt, Andrea másként emlékszik: szerinte nem koccant neki a járműnek, időben elrántotta a kormányt. A motor becsúszott egy másik kocsi alá, az egyik tolvaj – látszólag lábtöréssel – a földön feküdt, társa – aki a motort vezette – azonban elszaladt. Előbbi motoros meghalt, cinkosát később fogták el. Őt ebben az ügyben segítségnyújtás elmulasztása miatt állítják bíróság elé, mint másodrendű vádlottat, Andreát pedig mint elsőszámú felelőst.

Fotó: MTI

„Láttam, hogy elcsúsznak a kanyarban, és tudtam, hogy nem fogok tudni megállni. A másodperc töredéke alatt döntenem kellett, hová csapódom be”

„Teljesen nem lehet ezt soha feldolgozni. Ha meghal egy ember, akinek a halálához közünk volt, az bennünk marad örökre. Mi lett volna ha…folyamatosan ezt mondogattam, és mondogatom még a mai napig is magamnak”  – mondta korábban. Ugyanakkor úgy gondolja, ha a bíróság emiatt bűnösnek találja, annak az az üzenete, hogy az embereknek nincs joguk megvédeni magukat, a családjukat, az értékeiket amelyekért megdolgoztak, magyarán belőlük lesz bűnöző, ha úgy döntenek, ha ellenállnak, ha tenni akarnak valamit az őket ért támadás ellen.

Az ügy további érdekessége, hogy az elhunyt motoros élettársa kártérítési pert akart indítani az autós ellen, részben a hamvasztás költségeire hivatkozott, részben, hogy pszichológust kellett fizetnie illetve, hogy sokba került a költözése, és anyagilag nehéz helyzetbe került a történtek után. Ugyan a bíróság ezt elutasította, ám ha bűnösnek találják, – sok másikkal együtt – ezt a kártérítési igényt is vizsgálni fogják.

„Az egyik oldalon állnak az emberek, a másikon pedig az érzelemmentes, az embert nem néző jog, amelynek már semmi köze az emberekben lévő velünk született igazságérzethez”

Vizsgálni kell az elkövetés motívumát, a megvalósítás módját, eszközét

A Hír24 múlt héten megkereste a bíróságot. Arra voltunk kíváncsiak, mi alapján találta úgy a bíró, hogy emberölés történt. Hétfői válaszukban azt írták, hogy „a vonatkozó bírósági határozatokból levonható az a következtetés, hogy az elkövető esetleges szándékát nem csupán a nyilatkozatai szerint, hanem az elkövetés valamennyi alanyi és tárgyi körülményeinek vizsgálata alapján kell megítélni. Vizsgálni kell az elkövetés motívumát, a megvalósítás módját, eszközét. Az eljáró bíró ezen körülményeket vizsgálva hozta meg az ügy áttételére vonatkozó döntését. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság eljáró tanácsa végzésében rámutatott arra is, hogy vizsgálni kell a jogos védelem körébe tartozó kérdéseket, amelyeket ugyanakkor csak az a bíróság vizsgálhat, amelynek az adott cselekménnyel összefüggésben az eljárás lefolytatására hatásköre van”

A Fővárosi Törvényszék emlékeztetett továbbá, hogy a bíróságnak a tárgyalás előkészítési szakaszában vizsgálnia kell a vádtól eltérő minősítés lehetőségét. Mint írják, a joggyakorlat a „veszélyeztető”, illetve „sértő” jellegű cselekmények elhatárolódásánál alapvetően annak tulajdonít jelentőséget, hogy az elkövető szándéka – akár eshetőlegesen is – kiterjed-e az eredményre.

Az, hogy a bíróság „vádtól eltérő minősítést észlelt”, nem azt jelenti, hogy akár a rendőrség, akár az ügyészség rosszul végezte volna a munkáját, ez egy bírósági gyakorlat, nem kötelezi az ügyészséget semmire, történetesen például arra, hogy módosítsa a vádat. Andrea ellen tehát a vád jelenleg halált okozó közúti veszélyeztetés.

Az ügyészség fellebbezett

A történtek fényében azonban az ügy “magasabb szintre került”, a Fővárosi Törvényszékre. Ám – mint az a törvényszék tájékoztatásából kiderült – a bíróság áttételt elrendelő végzése ellen maga az ügyészség élt fellebbezéssel.

Arról, hogy végül a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságon vagy a Fővárosi Törvényszéken zajlik-e majd az elsőfokú per, a Fővárosi Törvényszék másodfokú tanácsa dönt majd.

 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.