A repülőgép 151 utasának és hatfős személyzetének legnagyobb szerencséjére mindkét kérdésre igen volt a válasz, amire nagy szükség is volt, miután a gép pilótája szívrohamot kapott repülés közben. Bár a még tavaly december 30-án történt vészhelyzetről közvetlenül az eset után beszámolt az amerikai sajtó, akkor még csak azt lehetett tudni, hogy kettő ápolónővér segített a pilóta életének megmentésében. Az csak most derült ki, hogy az utasszállító leszállásában az amerikai légierő egyik bombázópilótája segédkezett, aki a családjával utazott hazafelé az iowai De Moines városából.
Mark Gongol kapitány az amerikai légierő lapjának elmondta, először a felszállás után harminc perccel vette észre, hogy valami nem stimmel, amikor látta, hogy a gép hajtóműveinek teljesítménye lecsökken, és a gép jobbra dőlve ereszkedni kezdett. Majd a fedélzeti hangosbemondón keresztül az egyik utaskísérő többször is megkérdezte, hogy „van-e orvos a gépen”. Gongol ekkor még az első osztály felé siető utaskísérőket látva azt gondolta, hogy az egyik ott lévő utassal van baj, de amikor újra megszólalt a hangosbemondó, és azt kérdezték, „van-e pilóta a gépen”, már rögtön tudta, hogy a pilóta lett rosszul.
A férfi ekkor a feleségére nézett, aki bólintott, és Gongol azonnal a pilótafülkébe sietett. Az eszméletlen állapotban lévő pilótát az utaskísérők, és két ápolónőként dolgozó utas éppen kiemelte a székből egy rögtönzött hordágyra, az első tiszt pedig rögtön megkérdezte Gongoltól, hogy pilóta-e, majd azt, hogy „min repül”. A választ hallva Gongol elmondása szerint a „teljesen érthetően kissé stresszes”, de egyébként nyugodt nő mondta neki, hogy csukja be a fülke ajtaját és üljön le.
Mark Gongol, és a gép, amin általában repül, egy B–1 Lancer stratégiai nehézbombázó
Fotó: USAF
Az utasszállítót végül az elsőt tiszt vezette el egy közeli repülőtérre, és ő volt az, aki végrehajtotta a leszállást, Gongol segítségével, aki tudta, azzal teszi a legjobbat, ha az első tiszt szerepét átvéve könnyíti meg a nő dolgát, végrehajtva az ilyenkor szokásos ellenőrzéseket és feladatokat. A bombázópilóta elmondása szerint az első tiszt tökéletesen kezelte a helyzetet, és azután még inkább nőtt csodálata a nő nyugalma és összeszedettsége iránt, amikor a leszállás után megtudta, hogy egy olyan repülőtérre kellett letennie a gépet, ahol még soha nem járt.
A szívrohamot kapott pilótát a leszállás után sikerült időben kórházba szállítani, és köszönhetően az őt a gép fedélzetén ellátó ápolónőknek, túlélte az esetet.
