Megsértette a Jobbik Magyarországért Mozgalom jó hírnévhez fűződő jogát az elsőrendű alperes, amikor valótlanul azt nyilatkozta, hogy „jobbikosok” keltettek riadalmat 2013 szeptemberében a konyári általános iskola kisdiákjai körében – így döntött első fokon a Debreceni Törvényszék. A bíró pénteki ítéletében a többi alperest – helyi és országos online szerkesztőségeket, illetve egy alapítványt, amelyeket név szerint nem említenek – is elmarasztalta a személyhez fűződő jogok megsértése miatt. Az ítélet értelmében az elsőrendű alperesnek 100 ezer forint nem vagyoni kártérítést kell fizetnie, a többieknek pedig 30 napon keresztül meg kell jelentetniük az ítélet elmarasztaló rendelkezéseit tartalmazó bekezdéseit. Mindennek „megkezdésére” 15 napjuk van.
Az ügy háttere, hogy 2013 őszén egy Bukarestbe tartó szurkolói busz állt meg Konyáron, a helyi iskola előtt. A Románia – Magyarország mérkőzésre tartó csoport tagjai leszálltak a buszról, majd – erődemonstráció és félelemkeltés látszatával – nemzeti színű zászlót és egy kelta zászlót lengettek, elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Valószínűsíthető, hogy a csoport egy vagy több tagja rasszista kijelentéseket tett, amelyeket az udvaron lévő tanároknak, gyerekeknek célzott. A szurkolók közt jelen volt az a pedagógus is, akit korábban tanári állásából éppen rasszista kijelentései miatt rúgott ki az intézmény. Az indulatos társaság nagy riadalmat keltett, a tanítók a diákokat az iskola épületébe terelték és kihívták a rendőrséget. A busz rendőrök gyűrűjében hagyta el a települést – emlékeztetett a törvényszék.
Az eseményeket után az elsőrendű alperes – aki személyesen nem volt az incidens szemtanúja – többfelé is úgy nyilatkozott, hogy „megtámadták az iskolát, a Jobbik megtámadta”. Tényként közölte mindezt. Nyilatkozataiban többször is nevén nevezte a pártot, a vele készült interjúk pedig több online hírportálon is megjelentek.
A Debreceni Törvényszék közölte, az eljárás alatt azonban az elsőrendű alperesnek nem sikerült igazolnia azt, hogy szurkolói csoport valóban az említett politikai párthoz tartozik, semmilyen adat vagy bizonyíték nem támasztotta alá, hogy az esemény résztvevőinek közük lenne a Jobbikhoz. Az elsőrendű alperes így valótlan tényt állítva, híresztelve egyértelműen megsértette a párt jó hírét.
Az interjúkat közzétevő sajtóorgánumok ugyan teljesítették kötelezettségüket, hogy a történteket körbejárva az ügy minden feltételezett érintettjét szerepeltették riportjaikban, így nekik nem kell kártérítést fizetniük. Miután azonban a valótlan tényállításnak ők is helyet adtak, a személyiségi jogsértés az ő esetükben is fennáll.
Az ítélet nem jogerős. Az ítélethirdetésen csak a hatodrendű alperes jogi képviselője volt jelen, a többiek – így a felperes is – postai úton kapják meg az elsőfokú határozatot és a kézhezvételtől számított 15 napon belül jelenthetnek be fellebbezést.
