A hatóságok összesen hét férfit és négy nőt vettek őrizetbe, miután egy névtelen feljelentőtől azt az információt kapták, hogy az étterem sült emberhúst kínál.
A rajtaütés során lefoglaltak két AK-47 típusú gépkarabélyt, más fegyvereket, tucatnyi töltényt és számos mobiltelefont – azonban az igazán terhelő bizonyíték a két vérben úszó emberfej volt, amit műanyag zacskókban tároltak. A rendőrök elmondása szerint az elkövetők nem szégyenlősködtek: a sült fej az étlap része volt.
“Miután ettem, közölték velem, hogy a darabka hús 700 nairába (kb. ezer forintba) került, ezen meglepődtem, de nem tudtam, hogy emberi volt a hús, amit ilyen drága áron ettem” – mesélte a rendőrségnek egy nevét nem vállaló lelkész.
S bár Nigériában korábban is előfordult már kannibalizmus, ez az első eset, hogy egy egész éttermet zártak be emberhús árusításáért.
Emberevés, a fajtatárs megevése
Az emberi faj kultúráinak egyik közismert tiltása a fajtatárs megevésének tilalma. Ez is, mint minden tiltás, egy létező, de fontosabb szempontok szerint káros igény elfojtása miatt épült be az emberi viselkedésbe, mint az incesztus tabuja – a társas létezés miatt tilos megenni a fajtársat. Számos kultúra megemlíti a kannibalizmust, de az emberi történelemben leginkább három motiváció állt ezek mögött. Egyfelől valamiféle büntetés részeként jön el az emberevés (ókori görög mitológiában Lykaón története), ami az önmeghatározással függ össze: mi nem teszünk ilyet, mások (ellenségeink, bűnösök) igen. Ugyanígy motiválhatja a felbukkanó kannibál történeteket az önjavítás és a kirekesztés szándéka – utóbbira tipikus példák a vérvádas történetek, melyek a zsidók mellett a korai keresztényeket is sújtották.
A katolikusoknak is nekiszögezik a kérdést: ti, akik szerint a misén a kenyér és a bor valóban Krisztus teste és vére, voltaképpen kannibál gyakorlatot végeztek, nem? Van erre több válasz is, egy jezsuita pap, Weissmahr Béla szerint ilyenkor a feltámadt Krisztust eszik meg a hívek, és a feltámadt testnek más a természete. Itt nyilván alapvető hozzáállásbeli kérdések vannak, melyek tulajdonképpen elfogadhatóvá, szükségszerűvé teszik az Isten testének megevését vagy nem. (Természetesen hatalmas különbség van a kényszerű, táplálékhiány miatti kannibalizmus (pl. Észak-Korea), és az efféle önfenntartási ösztön nélkül bekövetkezett emberevés között.)
Ellenben az állatvilágban nagyon is létezik, sőt elterjedt a kannibalizmus. És nemcsak az alacsonyabb rendű élőlényeknél, mert oké, az imádkozó sáska nősténye szexuális aktus után előszeretettel fogyasztja el a hímet, ezt sokan tudják. Ez amúgy az állatvilág kannibalizmusának egyik faja, a szexuális típusú. Van méreten alapuló kannibalizmus, ez a vadkapitalizmus: a kicsit megeszi a nagyobb fajtatárs. Ez 8-98%(szitakötőlárvák)-os pusztulást okozhat az érintett állományban, ami megdöbbentő adat. Létezik az utódok megevése, ezt tapasztalták már a csimpánznál, kutyánál, macskánál, hörcsögnél, oroszlánnál valamint a disznónál is. Tán a legfurcsább előfordulása a jelenségnek a méhen belüli kannibalizmus, ami pl. elevenszülő halaknál (cápa) fordul elő.
