Talán a tavaszi fáradtság vagy az ebéd utáni szieszta okozhatta azt, hogy Attilának jó félórája ment el azzal, hogy kerékpárbérletet vett a HÉV-re. Más ésszerű magyarázatot nem találok. Olvasónk azonban nem elégedett meg ennyivel; az alábbi levelet juttatta el a BKV-nak. (Nem teljesen jó helyre egyébként, mert a jegyértékesítést a BKK végzi, de nyilván eljut oda is, ha máskor nem, majd most.)
A mai napon (2013. április 9.) szerettem volna a Közvágóhídon lévő bérletpénztárban kerékpáros-bérletet vásárolni 12:45 és 13:15 között. Hárman voltak előttem, közel 5 perce álltunk és mivel a sor egyáltalán nem haladt, többet zúgolódni kezdtek, ugyanis a bent dolgozó kolléga nem boldogult a nekiszegezett feladattal.
Időközben egy HÉV-szerelvény kiment az állomásról, tehát már borítékolhatóan elkéstem, de mivel nem szerettem volna 350 forintos vonaljegyet vásárolni oda-vissza a kerékpár szállításáért, ezért ragaszkodtam a bérlethez. Miután a kettővel előttem álló hölgy végzett, arra lettünk figyelmesek, hogy a pénztár ablakát bezárják, ekkor a sor már közel 8 méteres volt.
Nem sokkal később kinyílt a pénztár melletti ajtó és egy idősebb korú úr lépett ki rajta, aki nemes egyszerűséggel rágyújtott és flegmán közölte, hogy ő lesz majd a pénztárban, ha az alkalmatlan kolléga kiszállt onnan. A zúgolódóknak külön szólt, hogy lehet panaszt írni, ha valami nem tetszik.
Eközben beállt a következő HÉV is, aminek indulásáig 10 perc volt hátra körülbelül. Az előbb említett úr, miután elszívta a cigarettáját, befáradt a kasszába és totális lassúsággal megkezdte a kígyózó sor kiszolgálását. Az előttem lévő két utas jegy- és bérletvásárlása ki is merítette a 10 perces keretet, bemondták, hogy ez a HÉV is indul.
Én következtem a sorban, de bonyolult feladatot adtam, ugyanis 3 perc keresgélés során lett meg az ominózus kerékpáros-bérlet, amit annak rendje és módja szerint kifizettem. Ekkor indultam a bent álló HÉV-szerelvényhez, ami megérkezésem pillanatában, 3 perc késéssel, de nélkülem indult el.
Szeretnék magyarázatot kapni az alkalmatlan kollégák munkájára, a folyamatos (vagyis inkább mindennapos) kábellopásokra, és arra is, hogy miért nem hajlandó a BKV az utasért lenni és nem fordítva. A levelet a BKV-figyelő blognak is továbbítottam, várom megtisztelő válaszukat!
