Közélet

Megkezdődött a gyémántos ügy tárgyalása – több mint 500 sértett

Volt olyan befektető, aki 69 milliót ölt a bizonytalan bizniszbe, sokan persze csak százezrekkel szálltak be.

Megkezdődött a DT Diamond Rt. ügyében indított büntetőper a Fővárosi Törvényszéken, csütörtökön. A cég volt és jelenlegi vezetőjét a gyémántbefektetésekkel kapcsolatban többi közt több rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalással vádolják.

A két férfit a Fővárosi Főügyészség azzal vádolja, hogy a gyémántbefektetések kapcsán összesen több mint félezer embert ejtettek tévedésbe. A tárgyaláson a vádlottak közölték, nem érzik magukat bűnösnek. A rendőrség a cég ellen 2004 óta folytatott nyomozást, azt 2009-ben zárta le, és akkor azt a tájékoztatást adta, hogy a megtévesztett, magas hozamra váró vevők 200 ezer és 69 millió forint közötti összegért vásároltak gyémántot, a meg nem térült kár meghaladja a félmilliárd forintot. A tárgyaláson ismertetett vádirat szerint Tencz János elsőrendű vádlott az 1990-es években, Németországban, gyémántok értékesítésével foglalkozott, majd elhatározta, hogy gyémántbefektetéssel foglalkozik a jövőben, s az ügyfelek megtévesztésével jelentős pénzösszeghez jut.

Tencz János az általa létrehozott üzleti konstrukcióban előbb az Atlantis-Contor Kft., majd később a DT Diamond Rt. és a Diamond Trade Kft. képviseletében eljárva a vele kapcsolatba kerülő ügyfelek részére jelentős hozamot garantáló gyémánt-adásvételi, és meghatározott időre szóló visszavásárlási ajánlatot tett. A befektetési lehetőség hirdetése, a szerződéskötések, majd az ügyfelekkel való kapcsolattartás közben a gyémántok származásával, értékével és azok értéknövekedésével kapcsolatban a vádlott az ügyfeleket megtévesztette. A visszavásárlási szerződésben megjelölt garantált értéknövekedés megfizetésére módja és reális lehetősége sem volt, de ez nem is állt szándékában.

Az ügyfeleinek ígért nyereséget a vádlott kizárólag az általa e célból működtetett gazdasági társaságok újabb és újabb ügyfeleinek további befektetéseiből származó bevételből tudta megfizetni. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2004 végén hozott határozatában megállapította, hogy a társaság a felügyelet engedélye nélkül befektetési tevékenységet folytatott, ezzel egyidejűleg a cég részére megtiltotta a tevékenység folytatását, és a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel kapcsolatban büntetőeljárást kezdeményezett.

Mint elhangzott, a büntetőeljárással összefüggésben a DT Diamond Rt. tevékenysége jelentős sajtóvisszhangot kapott, amelynek hatására az ügyfelek többsége egy időben igényelte a gyémántok szerződés szerinti értékesítését, illetve visszavásárlását, ezért a cég fizetésképtelenné vált. Tencz János – a vád szerint – 2002 januárjától 2004 decemberéig „közvetve vagy közvetlenül” legalább 626 embert ejtett tévedésbe, legalább 1651 gyémánt értékesítésével kapcsolatban kötött gyémántértékesítési, visszavásárlási szerződést. Őt az ügyészség – egyebek mellett – 5 rendbeli, különösen nagy kárt okozó, emellett 290 rendbeli, jelentős kárt okozó, s 328 rendbeli, nagyobb kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A vádirat szerint Tencz János 2005 elején 500 forintért eladta a cég részvényeit a másodrendű vádlottnak, Kálmán Tamásnak, aki az ügynökök előtt a bizalom fenntartása érdekében valótlanul azt állította, hogy ismeretlen bankszámláján egymilliárd forintot meghaladó pénzösszeg áll rendelkezésére, ezáltal az ügyfelek kifizetése csak idő kérdése. Az ügyfeleket arról tájékoztatta, hogy a befektetések kifizetése csak a DT Diamond Rt. megvásárlásával kapcsolatos adminisztrációs kötelezettségek teljesítését követően indulhat meg. Kálmán Tamás később a PSZÁF 2004-es határozatára hivatkozva – annak tartalmát valótlanul saját érdekei szerint értelmezve – felmondta a DT Diamond Rt. és az ügyfelek közötti visszavásárlási szerződéseket és felhívta őket, hogy a birtokukban lévő gyémántokat a cég részére értékesítsék. A gyémántok megvásárlására ajánlatot is tett azzal, hogy a szerződés szerinti hozam fennmaradó részét a gyémántok értékesítése után tudja majd kifizetni.

Az ügyészség szerint valójában Kálmán Tamásnak és a társaságnak továbbra sem volt lehetősége a gyémántok megvásárlására, az szándékában sem állt, valódi célja az ügyfelek gyémántjainak megszerzése volt. A másodrendű vádlott újabb és újabb kifogásokat találva az ügyfeleit folyamatosan tévedésben tartotta, ily módon rábírta őket a birtokukban lévő gyémántok ellenérték nélküli átadására.

Kálmán Tamás 2005 márciusától 2006 novemberéig 172 ügyfél megtévesztése útján 428 drágakövet vett át, ezért őt az ügyészség – egyebek mellett – 23 rendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen elkövetett, és 130 rendbeli, jelentős kárt okozó, üzletszerűen elkövetett csalás bűntettével vádolja.

A bíróság előtt csak Kálmán Tamás volt hajlandó vallomást tenni, Tencz János nem. A másodrendű vádlott arról beszélt, hogy a vádirat rá vonatkozó részét dokumentumokkal tudja cáfolni, s a hét éve tartó ügy miatt a hatóságok ellehetetlenítették a cég működését, ezért a mai napig nem sikerült a kifizetés az ügyfeleknek. Kálmán Tamás kérte, hogy állítsák vissza a cég működését, a vádirat rá vonatkozó részét pedig „semmisítsék meg”.

A per március 7-én tanúmeghallgatással folytatódik. Az ügyben eljáró bíró jelezte, hogy az eljárás során várhatóan mintegy hatszáz tanút hallgatnak meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik