A Geréb Ágnesék által levezetett 2003-ban történt ikerszülésnél a második gyermek nem lélegzett, amikor világra jött. Próbálták a helyszínen újraéleszteni, de nem sikerült. Ezt követően újszülöttmentő szállította kórházba. A gyermek súlyos agykárosodást szenvedett, és fél éven belül a kórházban meghalt.
A bíróság által elrendelt kiegészítő szakértői véleményt Balogh László ismertette, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy a burokrepesztés későn történt meg, azt az első gyermek megszületése után azonnal el kellett volna végezni. Továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy az ikerszülés önmagában olyan veszélyforrásokat rejt magában, amelyre ez esetben nem voltak felkészülve.
Geréb Ágnes a Fővárosi Bíróságon (FB) tartott keddi tárgyaláson azt mondta, hogy az első gyermek megszületése után belső vizsgálatot végeztek az anyánál, és mindent rendben találtak. Amikor pedig észlelték, hogy baj van, azonnal burkot repesztettek. Emellett fel voltak készülve arra, hogy ha esetlegesen problémák vetődnek fel, azonnal kórházba szállítsák a kismamát.
A tárgyaláson Cserni János bíró ismertette a vád részéről korábban csatolt, külföldi szakvéleményeket tartalmazó dokumentumokat. Mavis Kirkham is leírta azt, hogy az ikerterhesség elkerülhetetlenül több kockázattal jár. A konkrét eset kapcsán az a véleménye, hogy amikor a bába észlelte a második magzat szívverésének lassulását, helyesen járt el, hogy mihamarabb megszülethessen a gyermek, majd mindent megtettek az újszülött újraélesztésére.
Luke Zander ahhoz az ügyhöz fűzött véleményt, amely 2006-ban történt: a másodrendű vádlott által levezetett szülés során a kismama kivérzett állapotba került, ezért mentővel kellett kórházba szállítani a szülő nőt és gyermekét. A szakértő szerint a méh masszírozása hatékony és szokványos módszer a szülés utáni vérzés csillapítására, az a megállapítás pedig statisztikailag nem megalapozott, hogy a szülés utáni vérzésnek nagyobb lenne a kockázata egy olyan nőnél, akinek két komplikációmentes szülése volt.
A bíróság által ez ügyben felkért szakértők, Vajda György és Szabó Árpád ezzel szemben azt mondták, hogy a magzat megszületése után, de még a méh leválása előtt nem szabályos a méh dörzsölése, illetve masszírozása. Az eset egyik fő problémájaként azt emelték ki, hogy a tágulási időszak túl sokáig tartott, öt órán keresztül csak stagnált. Erre reagálva Geréb Ágnes és a másodrendű vádlott is azt mondta, az úgynevezett pihenő méhtevékenység normális dolog.
A tárgyalás következő időpontját február 15-ére tűzte ki Cserni János bíró.
