A filmes ügyben a 2010-ben még létező Vám- és Pénzügyőrség indított nyomozást “adóbevételt különösen jelentős mértékben csökkentő adócsalás és különösen nagy kárt okozó csalás” miatt. A gyanú szerint Koltai Gábor és két társa a filmek gyártására és értékesítésére egy komplex számlázási láncolatot hoztak létre. Ebben a filmek finanszírozásában és az értékesítésben részt vevő offshore cégek szerepeltek, illetve az áfa-visszaigénylést végző cégek és fiktív költségszámlákat kibocsátó társaságok is voltak. A nyomozás adatai szerint több milliárd forinttal károsították meg a központi költségvetést.
A Budai Központi Kerületi Bíróság december végi – még nem jogerős – végzése szerint három gyanúsított előzetesét április 2-ig, három hónappal hosszabbították meg. Az indoklás szerint az előzetes elrendelése óta nincs változás az ügyben, a megalapozott gyanú nem gyengült. A gyanúsítottak kiterjedt nemzetközi kapcsolatai lehetővé teszik, hogy külföldre távozzanak, az offshore cégekben való részvételük miatt akár hosszabb időre is. A bíróság szerint tartani lehet a szökésüktől és az elrejtőzésüktől. Az is lehetséges, hogy akadályoznák az eljárást, bizonyítékokat semmisítenének meg, vagy tanúkat befolyásolnának.
Korábban a Blikk írt arról, hogy Koltai Róbertet, Koltai Gábor apját tanúként hallgatták ki az ügyben, és ebben gyakorlatilag fia ellen vallott. Koltai Róbert a cikk megjelenése után közleményben tudatta, hogy a bulvársajtóban valótlanságok jelentek meg. Korábbi közleménye szerint az adócsaláshoz semmi köze a fiának, ő és a felesége pedig egy formaság miatt kellett hogy tanúvallomást tegyen.
