Határozott idejű szabadságvesztés kiszabását indítványozta a védő Weiszdorn Róbert vádlottra a 2002-ben történt, nyolc halálos áldozatot követelő móri bankrablás ügyében csütörtökön a Fővárosi Ítélőtáblán.
“Világos, hogy a móri ügy nyolc áldozata miatt valakinek a lehető legszigorúbb büntetésben kell részesülnie, de ennek Nagy Lászlónak kell, pontosabban kellett volna lennie” – szögezte le Lichy József. Nagy László az előzetes letartóztatás alatt öngyilkosságot követett el, így a perben csak Weiszdorn Róbertet vádolják a bűncselekménnyel.
Lichy József védő azt mondta, mindenkinek csak azért a cselekményéért kell felelnie, amelyet szándéka szerint véghezvitt. Többletbüntetésben ne részesüljön a vádlott – kérte a védő.
A korábbi, elsőfokú ítélet szerint Weiszdorn volt az, aki segített a bankfiók feltérképezésében, a rablás idején pedig rálőtt a biztonsági őrre, majd – magát biztonsági őrnek kiadva – a pénzintézet ajtajához állt és elküldte az érkező ügyfeleket. A bankrablás során alig több mint 7 millió forintnak megfelelő pénzt – forintot és valutát – zsákmányoltak a tettesek.
Az ügyész által megfogalmazott kérdésre, miszerint minden kétséget kizáróan bizonyított-e az, hogy Weiszdorn Róbert jelen volt a móri bankrabláskor, Lichy József azt mondta: sajnos jelen volt. Hozzátette: a kérdés az, hogy miként minősül a vádlott cselekménye.
A védő vitatta a társtettesi elkövetést. Az elsőfokú bíróság valamennyi áldozat esetében társtettesként jelölte meg a vádlottat, a védő ugyanakkor azzal érvelt perbeszédében, hogy a nyolc áldozat közül hét ember életét nem védence oltotta ki, a biztonsági őrön kívül még fegyver nélküli erőszakot se alkalmazott másokkal szemben, nem akadályozta menekülésüket, és nem segítette, hogy Nagy László könnyebben, gyorsabban vihesse véghez a cselekményét.
A biztonsági őrre leadott lövésekkel kapcsolatban a védő kifejtette: Weiszdorn Róbert után szinte azonnal Nagy László is rálőtt az áldozatra azonos kaliberű fegyverrel. Lichy József szerint nem bizonyított egyértelműen, hogy a vádlott adta le a halálos lövést az őrre, Weiszdorn Róbert a kezén találhatta el a sértettet. Ez alapján emberölés nem állapítható meg a vádlott terhére, legfeljebb emberölés kísérlete vagy életveszélyt okozó testi sértés bűntette.
Beszélt arról is, hogy Nagy László fenyegette Weiszdorn Róbertet és családját, ezért a vádlott félt tőle. Ehhez hozzájárult, hogy Weiszdorn pszichológus szakértő szerint is az átlagosnál jobban befolyásolható személyiség. Lichy József jellemgyengének nevezte védencét, amiért az nem tudatosította Nagy Lászlóban, hogy nem akar részt venni a bűncselekményben és hagyta, hogy Nagy László ráerőltesse az akaratát, s bevonja a terepszemlézésbe.
Utalt arra, hogy több tanú is úgy vallott: Weiszdorn Róbert “balek”, a munkája során is többször becsapták. Lichy József mindezek alapján leszögezte: Nagy László eszközként, bizonyos részmozdulatokhoz – például az érkező ügyfelek elküldéséhez – terelőemberként használta fel Weiszdorn Róbertet a móri ügyben.
Lichy József azt kérte: a megyei bíróságnál nagyobb súlyban vegye figyelembe a táblabíróság az enyhítő körülményeket. Ugyancsak kérte, hogy a bíróság változtassa meg az elsőfokú döntést és fegyveresen elkövetett, jelentős értékre elkövetett rablás, továbbá életveszélyt okozó testi sértés bűntettében mondja ki bűnösnek védencét. Másodlagos indítványában azt kérte: nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérletében mondja ki bűnösnek Weiszdorn Róbertet a bíróság, valamint mellőzze a táblabíróság a több emberen elkövetettséget.
Perbeszéde végén a védő kitért arra is, hogy az elmúlt időszakban többször felröppent: ki hol szúrta el a móri ügyet a történtek miatt korábban jogerősen elítélt Kaiser Ede, továbbá a megvádolt Hajdú László esetében. Hangsúlyozta: szerinte Kaiser Ede jogerős ítélete a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján elfogadható volt. Mint mondta, meg lehet bízni az igazságszolgáltatásban Magyarországon. Azzal kapcsolatban, hogy ki hibázott az ügyben, csak annyit mondott: “talán a rendőrség egy picikét”.
A perben új határnapot tűzött ki a bíróság, a korábbi tervekkel ellentétben nem csütörtökön, hanem december 9-én hirdeti ki ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla, miután Weiszdorn Róbert az utolsó szó jogán felszólal.
